Mit jelent?
A kötvény kibocsátó számára hitelfelvételt, a befektető számára kamatozó követelést jelent. Egyetlen kötvény árfolyama önmagában keveset mond a teljes piacról, ezért alakítottak ki kötvénypiaci indexeket: ezek egy előre meghatározott szabály szerint kiválasztott kötvénykosár együttes teljesítményét mérik. A kosárba kerülhetnek állampapírok, vállalati kötvények, egy adott devizanemben denominált papírok, vagy egy adott futamidő-sávba eső kötvények. Az index napi szinten újraszámolja a kosár piaci értékét, és ebből egy indexpontszámot, illetve hozammutatót képez. Magyarországon a legismertebb ilyen mutatók a magyar állampapírokat követő MAX index és RMAX index, amelyeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tesz közzé.
Hogyan működik?
A kötvénypiaci index módszertana rögzíti, mely kötvények kerülhetnek be (például csak forintban denominált, csak egy bizonyos hátralévő futamidejű állampapírok), és hogyan súlyozza őket - jellemzően a forgalomban lévő állomány piaci értéke alapján. Az index számításakor a kötvények árfolyamváltozását és a felhalmozott kamatot is figyelembe veszik, ezért az index nemcsak árfolyam-, hanem teljes hozamindexként (total return index) is működhet. Az összetétel rendszeresen, például havonta frissül, ahogy egyes kötvények kikerülnek a kosárból (mert lejárnak vagy már nem felelnek meg a futamidő-kritériumnak), és újak kerülnek be helyettük.
Miért fontos?
A kötvénypiaci index két dologra jó. Egyrészt referenciapontot (benchmarkot) ad: egy kötvényalap kezelője az indexhez viszonyítva mutatja meg, sikerült-e felülteljesítenie a piacot. Másrészt önmagában is jelzi a piaci hangulatot - ha az index emelkedik, a kötvényhozamok jellemzően csökkennek, ami olcsóbb állami és vállalati hitelfelvételt, illetve kedvezőbb befektetői környezetet jelez. Alapkeresés közben érdemes megnézni, egy kötvényalap milyen indexhez méri magát, és mekkora az eltérés a kettő hozama között. Ehhez segíthet az Alapszűrő és a kötvényalapok kategórialapja.