Mit jelent?
Egy kötvény lényegében hitel: a befektető pénzt ad a kibocsátónak, cserébe rendszeres kamatot és a futamidő végén a tőke visszafizetését ígérik neki. Nemteljesítésről akkor beszélünk, ha a kibocsátó ezt az ígéretet megszegi – kimarad egy kamatfizetés, vagy nem törleszti időben a tőkét.
A nemteljesítés lehet technikai (pl. a kibocsátó átmenetileg nem tud fizetni, de később rendezi az elmaradást), vagy végleges, amikor a cég csődbe megy, és a hitelezők csak a felszámolási vagyon egy részéhez juthatnak hozzá. A nemteljesítés súlyosságát a megtérülési ráta (recovery rate) mutatja: ez azt jelzi, a befektetett tőke hány százalékát kapják vissza végül a kötvénytulajdonosok.
Mire figyelj?
A nemteljesítés kockázatát a csődkockázat és a hitelminősítés jelzi előre: minél gyengébb a kibocsátó minősítése, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egyszer nem tud fizetni – ezért kínál cserébe magasabb kamatot is. A piac emellett a CDS (hitel-nemteljesítési csereügylet) árazásából is következtet a nemteljesítés valószínűségére: minél drágább egy adott kibocsátó CDS-e, annál kockázatosabbnak tartja a piac.
Állampapíroknál a nemteljesítés ritka, de nem kizárt eset – fejlődő piacokon több precedens is volt rá. Vállalati kötvényeknél gyakoribb, különösen magas hozamú ("junk", azaz bóvli) kötvények esetén, ahol a magas kamat éppen a megnövekedett kockázatot kompenzálja.
Ha kötvényalapba fektetsz, a portfóliókezelő diverzifikációval csökkenti annak esélyét, hogy egyetlen kibocsátó bedőlése érzékenyen érintse a teljes alapot – ezért érdemes megnézni az alap hozam- és kockázati mutatóit vásárlás előtt.