Mit jelent?
A mutatót úgy számolják, hogy a vállalat működési eredményét (jellemzően az EBITDA-t vagy az üzemi eredményt) elosztják az adott időszak kamatkiadásaival. Ha egy cég kamatfedezeti mutatója például 5, az azt jelenti, hogy a működési eredménye ötszörösen fedezi a kamatterheit – vagyis még jelentős eredménycsökkenés esetén is képes lenne törleszteni a kamatot.
Minél alacsonyabb ez a szám, annál sérülékenyebb a vállalat pénzügyi helyzete: egy 1 körüli vagy az alatti mutató azt jelzi, hogy a cég éppen csak (vagy már nem is) termeli ki a kamatfizetéshez szükséges eredményt, ami komoly fizetésképtelenségi kockázatra utal.
Miért fontos?
Befektetőként és hitelezőként is a kamatfedezeti mutató az egyik alapvető eszköz annak megítélésére, mennyire biztonságos egy vállalat adóssága. A hitelminősítő intézetek is rendszeresen figyelembe veszik ezt a mutatót, amikor egy vállalati kötvény vagy hitel kockázati besorolását (ratingjét) meghatározzák – alacsony kamatfedezet gyakran alacsonyabb hitelminősítéshez, és így magasabb elvárt hozamhoz vezet a kötvénypiacon.
A mutató önmagában nem ad teljes képet, ezért érdemes más eladósodottsági mutatókkal – például az adósságráta (D/E) mutatóval – együtt vizsgálni. Egy magas adósságállomány mellett is lehet elfogadható a kamatfedezet, ha a vállalat kamatköltségei alacsonyak (pl. kedvező, régebbi kamatozású hitelek miatt), miközben egy alacsonyabb adósságú, de gyengén termelő cégnél a mutató mégis riasztó lehet. Kötvénybefektetés vagy vállalati részesedés mérlegelésekor mindig érdemes több egymást kiegészítő mutatót együtt nézni, mert a mindenkori piaci és számviteli körülmények torzíthatják egy-egy önmagában vizsgált arányszám üzenetét.