Mit jelent?
Egy hagyományos fix kamatozású kötvénynél a kamat egy előre rögzített szám. Ha közben az infláció váratlanul megugrik, a fix kamat reálértéke - vagyis a vásárlóerőben mért hozam - csökkenhet, mert a pénzed kevesebbet fog érni, mint amennyivel a kamat kompenzál. Az inflációkövető kötvénynél ez a kockázat kisebb: a kamatláb egy bázisfelár plusz a mért éves infláció összegeként alakul, tehát ha az infláció magasabb, a kamat is magasabb lesz.
Magyarországon a legismertebb ilyen konstrukció a Prémium Magyar Állampapír, amelynek elve az, hogy a kamat a KSH által mért éves inflációhoz igazodik, egy előre meghatározott kamatprémiummal megtoldva. A pontos képlet és a kamatprémium mértéke kibocsátásonként eltérhet, és a mindenkori feltételek időről időre változhatnak, ezért érdemes az adott sorozat aktuális kondícióit közvetlenül az Államadósság Kezelő Központ vagy a Magyar Államkincstár forrásaiból ellenőrizni.
Miért fontos?
Az inflációkövető kötvény fő szerepe a vásárlóerő megőrzése: míg egy fix kamatozású papírnál előfordulhat, hogy a kamat elmarad a ténylegesen tapasztalt áremelkedéstől, addig egy jól megkonstruált inflációkövető papírnál ez a kockázat kisebb, mert a kamat automatikusan alkalmazkodik. Ez különösen vonzóvá teszi magasabb vagy kiszámíthatatlanabb inflációs időszakokban.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a kamat jellemzően egy évvel késleltetve, a megelőző időszak mért inflációjához igazodik, nem a jövőbeli várakozáshoz - így rövid távon átmenetileg elmaradhat a friss, gyorsan változó árszínvonaltól.
Mire figyelj?
Nézd meg pontosan, milyen inflációs adatra épül a kamat (éves vagy havi bázis, milyen késleltetéssel), és mekkora a fix kamatprémium a plusz infláción felül. Érdemes összevetni más elérhető konstrukciókkal, például a zérókupon vagy fix kamatozású alternatívákkal, hogy melyik illik jobban a saját kockázatvállalási hajlandóságodhoz. A mindenkori kamatszabályok és kibocsátási feltételek időszakonként változhatnak, ezért mindig a hivatalos, friss forrást érdemes ellenőrizni vásárlás előtt.