Szótár / Piacok és makró
Piacok és makró

Indexsúlyozás módszerei

Más néven: kapitalizáció vs egyenlő súlyozás

Egy tőzsdeindex nem egyszerűen a benne szereplő cégek árfolyamának átlaga: a súlyozás módszere határozza meg, mekkora hatással van egy-egy vállalat mozgása az egész index alakulására. A leggyakoribb megoldás a piaci kapitalizáció szerinti súlyozás, de léteznek alternatívák is.

Mit jelent?

A kapitalizáció szerinti súlyozás (market-cap weighted) a legelterjedtebb módszer: minél nagyobb egy vállalat teljes tőzsdei értéke (részvényszám szorozva árfolyammal), annál nagyobb a súlya az indexben. Ezt a módszert használja például az S&P 500 vagy az EURO STOXX 50 is. Léteznek finomított változatok is: a free float alapú súlyozás csak a szabadon, a tőzsdén ténylegesen kereskedhető részvényhányadot veszi figyelembe, kihagyva például az állami vagy alapítói tulajdonban lévő, nem forgó részvényeket – erről bővebben a free float szócikkben olvashatsz. Az egyenlő súlyozás (equal weight) ezzel szemben minden tagvállalatnak ugyanakkora súlyt ad, függetlenül a méretétől, míg az árfolyam szerinti súlyozás (price-weighted, ilyen pl. a Dow Jones Industrial Average) a puszta részvényárfolyamot veszi alapul – ez történelmi okokból létező, ma már kevésbé elterjedt megoldás.

Miért fontos?

A súlyozási módszer alapvetően meghatározza, mit „mérünk” valójában. Egy kapitalizáció szerint súlyozott indexben néhány óriásvállalat (pl. technológiai cégek) mozgása aránytalanul nagy hatással lehet a teljes index teljesítményére, még akkor is, ha a kisebb tagvállalatok többsége éppen ellenkező irányba mozog. Egyenlő súlyozású indexnél minden cég egyformán számít, ami jobban tükrözi a „tipikus” vállalat teljesítményét, de kevésbé passzív módon, gyakoribb átsúlyozást (rebalance) igényel. Ez azért lényeges egy befektető számára, mert egy adott indexet követő alap hozama és kockázata is a mögöttes súlyozási módszertől függ – két, látszólag ugyanazt a piacot lefedő index nagyon eltérően teljesíthet.

Mire figyelj?

Amikor egy indexkövető (passzív) alapot választasz, érdemes megnézni, milyen súlyozási módszert alkalmaz a mögöttes index, és hogy ez mennyire koncentrálja a kockázatot néhány nagyvállalatra. Egy erősen koncentrált, kapitalizáció szerint súlyozott index kevésbé diverzifikált lehet, mint amilyennek a tagvállalatok száma alapján tűnik. Az Alapszűrővel összehasonlíthatod a különböző indexkövető alapok mögöttes referenciaindexeit és költségeit.

Nézd meg a számokon

AlapszűrőDíj-műhely

Kapcsolódó fogalmak