Mit jelent?
Egy vállalatnak lehet például 100 millió kibocsátott részvénye, de ha ebből 60 millió az alapító családé vagy egy stratégiai befektetőé, aki nem szándékozik eladni, akkor a free float csak a fennmaradó 40 millió részvény – vagyis 40 százalék. Ezt a részt tekintik a piac "valóban kereskedhető" állományának, mert csak ez cserél gazdát a mindennapi tőzsdei forgalomban.
Miért fontos?
A free float közvetlenül befolyásolja egy részvény likviditását: minél kisebb a szabadon forgó hányad, annál kevesebb papír cserélhet gazdát naponta, ami nagyobb árfolyam-kilengéseket okozhat akár kisebb vételi vagy eladási megbízásokra is. A legtöbb modern piaci kapitalizáció alapú tőzsdeindex (így a hazai BUX is) az index-súlyozás során nem a teljes piaci kapitalizációt, hanem a free float szerint korrigált kapitalizációt veszi figyelembe – ezzel elkerülve, hogy egy nagy, de alig kereskedett tulajdonrésszel rendelkező cég aránytalanul nagy súllyal szerepeljen az indexben, amelyet a befektetők ténylegesen nem tudnának lekövetni.
Mire figyelj?
Alacsony free float esetén egy-egy nagyobb vételi vagy eladási megbízás is aránytalanul nagy hatást gyakorolhat az árfolyamra, ami különösen kockázatossá teheti a papírt nagyobb tételben kereskedő intézményi befektetők, illetve az adott részvényt nagy súllyal tartó indexkövető alapok számára.