Mit jelent?
A veszteségkerülés (angolul loss aversion) a viselkedési közgazdaságtan egyik alaptétele: az emberek pszichológiailag aránytalanul nagyobb súlyt adnak a veszteségeknek, mint az azonos nagyságú nyereségeknek. A klasszikus becslés szerint egy veszteség fájdalma kétszer-háromszor akkora, mint amekkora örömöt egy ugyanolyan mértékű nyereség okoz. Ez racionálisan nem indokolható – forintban mérve egy 20 ezres nyereség és egy 20 ezres veszteség pontosan egyenlő súlyú kellene legyen –, mégis szinte mindenkinél kimutatható.
Hogyan jelenik meg a befektetésben?
A veszteségkerülés a gyakorlatban gyakran vezet rossz döntésekhez:
- Veszteséges pozíciók tartása túl sokáig: befektetők nem hajlandók realizálni a veszteséget, mert amíg papíron van, "nem igazi" – ez rokon jelenség a diszpozíciós hatással.
- Nyereséges pozíciók túl korai eladása: a nyereséget gyorsan "be akarjuk zsebelni", mielőtt eltűnne, még ha a befektetési tézis egyébként is szólna a tartás mellett.
- Túlzott óvatosság: sokan inkább alacsonyabb hozamú, biztonságosnak tűnő eszközökben tartják a pénzüket, mert a lehetséges veszteség fájdalmát jobban elkerülik, mint amennyire a kihagyott nyereséget bánnák.
- Portfólió túl gyakori ellenőrzése: minél gyakrabban nézed az árfolyamot, annál nagyobb eséllyel látsz pillanatnyi veszteséget, ami fokozza a stresszt és rontja a döntéshozatalt.
Mire figyelj?
A veszteségkerülés nem küszöbölhető ki teljesen, de tudatosítható. Segíthet, ha előre, érzelemmentes pillanatban lefektetett szabályok szerint fektetsz be (pl. rendszeres, automatikus megtakarítás), és nem a napi árfolyammozgás alapján hozol döntést. Hosszú távú, diverzifikált portfóliónál a rövid távú veszteségek gyakran csak átmeneti ingadozások – ezt érdemes fejben tartani, mielőtt a veszteségkerülés hatására elhamarkodottan adnál el. Az Alapválasztó segíthet abban, hogy előre, nyugodt fejjel válassz olyan alapokat, amelyek illeszkednek a kockázattűrésedhez, csökkentve a pánikszerű döntések esélyét.