Mit jelent?
A diszpozíciós hatás (angolul disposition effect) egy jól dokumentált viselkedési torzítás: a befektetők statisztikailag jóval hajlamosabbak eladni azokat az eszközöket, amelyek nyereségben vannak, és megtartani azokat, amelyek veszteségben – annak ellenére, hogy racionálisan gyakran fordítva lenne indokolt. A jelenség nevét a "diszpozíció" szóból kapta: arra a hajlamunkra utal, hogy másképp bánunk a nyereséggel és a veszteséggel, pedig pénzügyileg mindkettő ugyanolyan forintból áll.
Miért történik ez?
A háttérben a veszteségkerülés áll: egy veszteség realizálása – vagyis a papíron lévő mínusz ténylegesen eladással véglegessé tétele – érzelmileg fájdalmasabb, mint amennyi örömet egy hasonló mértékű nyereség realizálása okoz. Amíg nem adod el a vesztes pozíciót, addig a veszteség csak "papíron" létezik, és megmarad a remény, hogy visszapattan. A nyereséges pozíciónál viszont félünk, hogy a profit elolvad, ezért sietünk lezárni. Ehhez társul a mentális könyvelés is: külön "számlaként" kezeljük az egyes befektetéseinket ahelyett, hogy a teljes portfóliót egyben néznénk.
Mire figyelj?
A diszpozíciós hatás komoly hozamveszteséget okozhat, mert pont fordítva viselkedteti a befektetőt, mint amit a "hagyd futni a nyereséget, vágd el gyorsan a veszteséget" alapelv javasolna. Segít, ha előre meghatározott szabályok alapján döntesz egy pozíció tartásáról vagy eladásáról – például időtáv vagy célösszetétel alapján, nem pedig aszerint, hogy éppen plusz vagy mínusz van rajta. Alapoknál különösen fontos a teljesítményt a megfelelő, hosszú távú kategória-összehasonlításban nézni, ne csak azt, hogy a saját vételi árfolyamodhoz képest hol állsz. Az Alapszűrő segít objektíven, a kategóriaátlaghoz mérve értékelni egy alap teljesítményét, függetlenül attól, hogy neked személyesen nyereséges vagy veszteséges-e éppen.