Mit jelent?
Az elsüllyedt költség (angolul sunk cost) egy olyan ráfordítás – pénz, idő, energia –, amelyet már elköltöttél, és semmilyen jövőbeli döntéssel nem tudod visszaszerezni. A racionális közgazdaságtan alapelve szerint az elsüllyedt költségeknek nem szabadna befolyásolniuk a jövőbeli döntéseidet – csak az számít, hogy innentől kezdve mi a legjobb lépés. A gyakorlatban azonban szinte mindenki hajlamos beleszámítani a már elköltött összeget, és ez torz döntésekhez vezet. Ez az elsüllyedt költség hatása: ésszerűtlenül ragaszkodunk egy döntéshez csak azért, mert már sokat fektettünk bele.
Hogyan mutatkozik meg a befektetésben?
A leggyakoribb példa, amikor valaki egy jelentős veszteségben lévő részvényt vagy alapot azért nem ad el, mert "akkor realizálnám a veszteséget", és ehelyett tovább tartja, remélve a visszapattanást – miközben a pénzt egy jobb lehetőségbe is fektethetné. Ez szorosan összefügg a diszpozíciós hatással: mindkettő abból fakad, hogy nehezen fogadjuk el egy korábbi döntésünk téves voltát. Az elsüllyedt költség csapdája nemcsak pénzben jelentkezik: ha valaki sok időt fektetett egy befektetési stratégia vagy egy adott piac tanulmányozásába, nehezebben vált irányt, még akkor is, ha az adatok mást mutatnak.
Mire figyelj?
A helyes kérdés sosem az, hogy "mennyit vesztettem már ezen", hanem az, hogy "a jelenlegi tudásommal, most, újra megvenném-e ezt a befektetést a piaci árán?" Ha a válasz nem, akkor az elsüllyedt költség nem indok a tartásra. Segít, ha a portfóliódat rendszeresen, a jövőre fókuszálva vizsgálod felül – nem azt nézve, mennyit buktál vagy nyertél eddig, hanem hogy az adott eszköz a jelenlegi céljaidhoz és kockázati toleranciádhoz mennyire illeszkedik. Az Alapszűrő segít objektíven, a múltbeli vételi árfolyamtól függetlenül összehasonlítani egy alap jelenlegi állapotát a piaci alternatívákkal.