Mit jelent?
A VaR (Value at Risk, magyarul kockáztatott érték) egy kockázati mutató, amely megbecsüli, hogy egy portfólió mekkora veszteséget szenvedhet el egy adott időtávon (például egy nap vagy egy hónap alatt), adott megbízhatósági szint mellett. Ha egy alap napi VaR-ja 95 százalékos szinten 2 százalék, az azt jelenti, hogy a napok 95 százalékában a veszteség nem haladja meg a portfólió értékének 2 százalékát - de a fennmaradó 5 százalékban ennél nagyobb is lehet, és a VaR önmagában nem mondja meg, mekkora. A mutatót eredetileg bankok és intézményi befektetők kockázatkezelési célra fejlesztették ki, ma pedig sok alapkezelő is közli a kockázatosabb, például származtatott ügyleteket is használó alapjainál.
Hogyan számítják?
A VaR kiszámításának több módszere létezik. A történeti szimuláció a portfólió múltbeli hozamadatait veszi alapul, és megnézi, milyen veszteségek fordultak elő a legrosszabb esetekben. A varianca-kovariancia módszer statisztikai eloszlást (jellemzően normális eloszlást) feltételez a hozamokra, és ebből számol veszteségküszöböt. A Monte Carlo szimuláció pedig sok ezer lehetséges piaci forgatókönyvet generál véletlenszerűen, és ezekből olvassa ki a kockáztatott értéket. Mindhárom módszer más-más eredményt adhat ugyanarra a portfólióra, ezért a VaR mindig annak a módszernek és feltételezéseknek a függvénye, amivel számolták.
Mire figyelj?
A VaR fontos, de korlátozott eszköz. Nem mondja meg, hogy a megbízhatósági szinten túli, ritka de súlyos veszteségek (a "farok-kockázat") mekkorák lehetnek - erre inkább a CVaR ad választ, ami éppen ezt a szélsőséges tartományt vizsgálja. A VaR emellett múltbeli adatokra vagy feltételezett eloszlásokra épül, így válságok idején, amikor a piaci viselkedés megváltozik, könnyen alábecsülheti a valós kockázatot - ezt sok elemző a 2008-as pénzügyi válság kapcsán is felhozta. Ha egy alap tájékoztatójában VaR-értékkel találkozol, mindig nézd meg, milyen időtávra és milyen megbízhatósági szintre vonatkozik, mert ezek nélkül a szám önmagában nehezen értelmezhető.