Mit jelent?
A trendvonalat úgy rajzolják meg, hogy emelkedő trendben az egymást követő mélypontokat, csökkenő trendben az egymást követő csúcsokat kötik össze egy egyenessel. Ha egy hazai részvény árfolyama az elmúlt hónapokban rendre magasabb mélypontokat ért el — mondjuk 900, majd 950, majd 1000 forintnál fordult vissza felfelé —, az ezekre a pontokra illesztett egyenes egy emelkedő trendvonal. Amíg az árfolyam e fölött marad, a trend érvényben van; ha alátörik, az gyakran a trend gyengülésének vagy megfordulásának jele.
A trendvonal tehát vizuális segédeszköz: nem jósol, csak összefoglalja, mi történt eddig, és ebből próbál valószínűsíthető jövőbeli mozgást levezetni.
Hogyan működik?
A trendvonal szorosan összefügg a támasz és ellenállás fogalmával: emelkedő trendben a vonal maga a dinamikus támasz, csökkenő trendben a dinamikus ellenállás. Minél többször „érinti" az árfolyam a vonalat anélkül, hogy áttörné, a piac szemében annál megbízhatóbbnak számít az adott trend.
A trendvonalak gyakran részét képezik nagyobb elemzési keretrendszereknek: csatornákat rajzolnak (két párhuzamos trendvonal közé zárva az árfolyamot), vagy más mutatókkal — például Fibonacci-visszaigazítással — kombinálva keresnek belépési pontokat.
Mire figyelj?
A trendvonal húzása szubjektív: két különböző pontpár kiválasztásával eltérő vonalat kaphatsz. Ezért óvatosan kezeld, ha valaki egyetlen trendvonal törésére alapoz nagy horderejű döntést. A technikai elemzés egyik alapkritikája éppen ez: a módszer utólag mindig szépen magyarázza a mozgásokat, de előre jelezni sokkal nehezebb vele. Hosszú távú, alapokon keresztüli befektetésnél a trendvonal legfeljebb kiegészítő szempont — a döntést inkább a mögöttes portfólió minősége és a saját befektetési célod vezérelje.