Mit jelent?
A tracking error (magyarul követési hiba) azt méri, mennyire ingadozik egy alap hozama a referenciaindexéhez képest időről időre. Nem az átlagos eltérést nézi, hanem ennek az eltérésnek a szórását - vagyis azt, hogy az alap és az index közötti hozamkülönbség mennyire változékony hónapról hónapra vagy évről évre. Egy tiszta indexkövető alapnál a cél az, hogy a tracking error minél alacsonyabb legyen, hiszen a befektető pontosan az index hozamát szeretné megkapni, se többet, se kevesebbet. Egy aktívan kezelt alapnál viszont a magasabb tracking error nem feltétlenül baj - az azt jelzi, hogy a kezelő tudatosan tér el az indextől, remélve, hogy ezzel többlethozamot ér el.
Hogyan működik?
A tracking error alacsony lehet, ha az alap közel azonos súlyokkal tartja ugyanazokat a papírokat, mint a referenciaindex, és a költségei is minimálisak. Magasabb tracking errort okozhatnak a kezelési költségek, a portfólió-átrendezés (rebalanszírozás) időzítése, a pénzben tartott, be nem fektetett hányad, adózási vagy likviditási korlátok, illetve - aktívan kezelt alapoknál - a szándékos eltérés az index összetételétől. Egy indexkövető alapnál a néhány tizedszázalékos tracking error tekinthető jónak, míg egy aktív alapnál a magasabb érték eleve a stratégia része, nem hiba.
Mire figyelj?
Ha indexkövető vagy passzív jellegű alapot választasz, érdemes megnézni a tracking errort, mert ez az egyik legjobb mutató arra, mennyire pontosan teljesíti az alap a célját. A tracking errort ne keverd össze az információs hányadossal, ami a hozamkülönbséget a tracking errorhoz viszonyítva méri, tehát azt is figyelembe veszi, hogy az eltérés pozitív vagy negatív irányú volt-e. Aktívan kezelt alapoknál a magas tracking error önmagában sem jó, sem rossz jel - azt kell nézni, hogy az eltérés hosszú távon hozamtöbbletet eredményezett-e, vagy csak plusz kockázatot. A Díj-műhely segíthet abban, hogy lásd, a magasabb költségek mennyire indokoltak egy nagyobb tracking errorú alapnál.