Mit jelent?
A szabad pénzáramlás azt méri, mennyi készpénz marad egy vállalatnál a napi működés (bérek, beszállítók, rezsi) és a szükséges beruházások (gépek, ingatlan, fejlesztés) kifizetése után. Ez a mutató fontosabb lehet, mint a könyvelési eredmény, mert a nyereség tartalmazhat olyan tételeket is, amik mögött nincs tényleges pénzmozgás – például az EBITDA-ból induló számításban visszaírt écsét. A szabad pénzáramlás ezzel szemben azt mutatja, mennyi pénz landol ténylegesen a cég számláján.
Hogyan számítják?
A leggyakoribb közelítés: működési cash flow mínusz a beruházási kiadások (angolul capex). Ha egy vállalat éves szinten 5 milliárd forint működési pénzáramlást termel, és 1,5 milliárd forintot fordít gépekre, épületre, fejlesztésre, akkor a szabad pénzáramlása 3,5 milliárd forint. Ez az összeg elméletileg osztalékra, saját részvény visszavásárlására, adósság törlesztésére vagy tartalékolásra fordítható.
Miért fontos?
Elemzők és befektetők azért figyelik a szabad pénzáramlást, mert nehezen manipulálható a könyvelési trükkökkel – a készpénz vagy megvan, vagy nincs. Ha egy vállalat évek óta növekvő nyereséget mutat, de a szabad pénzáramlása tartósan negatív vagy csökkenő, az érdemes kérdéseket felvetni: talán az árbevétel-növekedést csak egyre nagyobb beruházásokkal vagy kintlévőségek felhalmozásával éri el. A DCF-modell (diszkontált cash flow modell) egyenesen a jövőbeli szabad pénzáramlásokra épít, amikor egy részvény belső értékét próbálja megbecsülni. Fontos ugyanakkor, hogy a mutató ciklikus vagy beruházás-intenzív iparágaknál (pl. energetika, telekommunikáció) évről évre erősen ingadozhat, ezért érdemesebb több éves átlagban nézni, nem egyetlen negyedév alapján ítélni.