Mit jelent?
A spread (vagy vételi-eladási árfolyamkülönbség, angolul bid-ask spread) az ajánlati könyvben éppen elérhető legjobb vételi ár (bid) és legjobb eladási ár (ask) közötti különbség. Ha egy részvényre a legjobb vételi ajánlat 1000 forint, a legjobb eladási pedig 1005 forint, akkor a spread 5 forint.
Ha most azonnal megveszed a papírt, a magasabb, eladási áron (ask) tudod megtenni; ha azonnal eladod, az alacsonyabb, vételi áron (bid). Ez a különbség azt jelenti, hogy ha rögtön visszaadnád, amit az imént vettél, veszítenél a spread mértékével — ez egy beépített, azonnali kereskedési súrlódás.
Miért fontos?
A spread a likviditás egyik legjobb mércéje: minél forgalmasabb, minél népszerűbb egy értékpapír, jellemzően annál szűkebb (kisebb) a spread, mert sok vevő és eladó van közel egymáshoz árban. Egy ritkán kereskedett, kis forgalmú papírnál a spread jóval szélesebb lehet, ami magasabb tényleges kereskedési költséget jelent.
Market makerek tudatosan tartanak fenn spread-et: ők folyamatosan mindkét oldalon adnak ajánlatot, és a spread a kompenzációjuk azért, hogy vállalják a készletezés és az árváltozás kockázatát. Befektetőként a spread egy rejtett, de valós költség — nem jelenik meg számlakivonaton külön tételként, mégis csökkenti a hozamodat, különösen ha gyakran, kis tételekben kereskedsz.
Mire figyelj?
Ha egy nagyobb tételt akarsz kereskedni egy kevésbé likvid papírban, számíts rá, hogy a spread szélesebb lehet, mint amit az árfolyamtáblán elsőre látsz — a nagyobb mennyiség a könyv mélyebb, kedvezőtlenebb árszintjeit is megmozgathatja. Befektetési alapoknál a spread hatása közvetetten jelenik meg: az alapkezelő az alap portfóliójának kereskedésekor viseli ezt a költséget, ami hosszú távon a hozamban csapódik le.