Mit jelent?
Az árjegyző egy tőzsdei kereskedő vagy erre szakosodott cég, amely szerződésben vállalja, hogy egy meghatározott papírra – jellemzően egy kisebb forgalmú részvényre vagy kötvényre – folyamatosan mutat vételi (bid) és eladási (ask) árat, méghozzá minimum darabszámban és maximum árkülönbséggel (ún. spread). Ez azt jelenti, hogy ha te el akarsz adni egy ilyen papírt, mindig lesz vevő – akár maga az árjegyző –, és fordítva is. Az árjegyzői tevékenység a tőzsdei ajánlati könyv egyik oldalát tölti fel folyamatosan, csökkentve az üres pillanatokat, amikor senki nem ad árat.
Miért fontos?
Likviditás nélkül egy papír ára akár egyetlen nagyobb megbízástól is elszállhat, mert nincs, aki a másik oldalon megjelenjen. Az árjegyző pont ezt a hiányt tölti be: szűkebbre húzza a spreadet (árfolyamrést) a vételi és eladási ár között, és folyamatos kereskedést tesz lehetővé akkor is, ha épp nincs másik befektető a piacon. Cserébe az árjegyző jellemzően kedvezményes tranzakciós díjat vagy a kibocsátótól díjazást kap, hiszen ő maga is vállal árfolyamkockázatot azzal, hogy folyamatosan pozíciót tart. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) főleg a kisebb kapitalizációjú, ritkábban kereskedett részvényeknél és néhány kötvénynél van kijelölt árjegyző, hogy ezek a papírok is naponta kereskedhetők maradjanak.
Mire figyelj?
Befektetőként az árjegyző jelenléte számodra elsősorban azt jelenti, hogy egy kevésbé népszerű papírt is el tudsz adni anélkül, hogy napokig várnod kellene vevőre. Ugyanakkor az árjegyzett spread önmagában is egyfajta rejtett költség: minél szélesebb a vételi és eladási ár közötti különbség, annál drágább ki- és beszállni. Érdemes megnézni, hogy egy adott papírnak van-e kijelölt árjegyzője, és mekkora a jegyzett spread – ez jó indikátora annak, mennyire likvid valójában az adott eszköz a látszólagos napi forgalom mögött.