Mit jelent?
Az SFDR egy uniós közzétételi rendelet, amely nem terméktanúsítvány, hanem átláthatósági keret: arra kötelezi az alapkezelőket, hogy a tájékoztatóban és a rendszeres jelentésekben nyilatkozzanak arról, mennyire épül be a fenntarthatóság a befektetési folyamatba. Három fő kategória létezik. A cikk 6 szerinti alapok nem tűznek ki kifejezett fenntarthatósági célt, csak nyilatkoznak arról, hogyan kezelik a fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntésben – ez a legtöbb hagyományos alap. A cikk 8 szerinti alapok ('light green', világoszöld) környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő a befektetési folyamat során, anélkül, hogy ez lenne a fő céljuk. A cikk 9 szerinti alapok ('dark green', sötétzöld) kifejezetten fenntartható befektetési célt tűznek ki, és ezt mérhető mutatókkal is alá kell támasztaniuk.
Miért fontos?
A besorolás segít összehasonlítani az alapokat abban, mennyire komolyan veszik a fenntarthatóságot – de fontos tudni, hogy ez nem minőségi rangsor, és nem garancia a hozamra vagy akár arra sem, hogy az alap ténylegesen "zöld" befektetéseket tartalmaz. A cikk 8-as besorolás viszonylag könnyen elérhető, ezért sok, valójában csak visszafogott ESG-szűrést alkalmazó alap is ide tartozik – ezt nevezik a piac "greenwashing" kockázatnak. A cikk 9-es besorolás szigorúbb elvárásokat és jelentési kötelezettséget ró az alapkezelőre, ezért kevesebb alap éri el.
Mire figyelj?
Az SFDR besorolás önmagában nem elég a döntéshez: érdemes megnézni az alap konkrét befektetési politikáját, a kizárási listáját és a fenntarthatósági mutatóit is, nem csak a cikk-számot. Az uniós szabályozás időről időre finomodik, a besorolási kritériumok is változhatnak – a mindenkori pontos szabályokat érdemes az alapkezelő aktuális tájékoztatójában ellenőrizni. Kapcsolódó fogalmak: impact investing, amely a cikk 9-es kategórián belül is egy szűkebb, még célzottabb megközelítés.