Mit jelent?
A P2P hitelezésből származó bevétel adózási besorolása Magyarországon nem egységes, mert maga a P2P hitelezés is sokféle jogi konstrukcióban valósulhat meg: van, ahol közvetlen kölcsönszerződésről van szó két magánszemély között, van, ahol a platform valamilyen pénzügyi eszközön (például engedményezett követelésen) keresztül közvetíti a befektetést. Az adóhatóság és a jogszabályok szóhasználatában ez leggyakrabban kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként merül fel, és a kettő eltérő adókulcs alá és eltérő járulékfizetési kötelezettség alá eshet. Mivel a szabályok és azok értelmezése időről időre változhat, és eltér platformonként, a pontos adóterhet mindig érdemes az adott szolgáltató tájékoztatójából és szükség esetén adótanácsadótól megkérdezni.
Mire figyelj?
Külföldi székhelyű P2P platformoknál (ami a piacon gyakori, mivel sok szolgáltató uniós, például balti székhelyű) a jövedelmet neked magadnak kell bevallanod a magyar adóbevallásban, mert a platform jellemzően nem magyar kifizetőként von adót forrásnál. Ez azt jelenti, hogy magadnak kell nyilvántartanod a befolyt kamatokat, és ha van, a nemfizetésből eredő veszteségeket is - ez utóbbi elszámolhatósága szintén konstrukciófüggő. Érdemes a platform éves összesítőjét (ha ad ilyet) megőrizni, és a bevallás előtt tájékozódni a mindenkori aktuális szabályokról, mert ezek az elmúlt években többször módosultak.
Miért fontos?
Sokan alábecsülik a P2P hitelezés adminisztratív terhét: mivel nincs automatikus forrásadó-levonás egy magyar bróker vagy alapkezelő esetéhez hasonlóan, a bevallási kötelezettség és a nyilvántartás teljes egészében rád hárul. Ezzel szemben egy hazai befektetési alap árfolyamnyeresége - lásd árfolyamnyereség-adó - jellemzően egyszerűbb, forrásadóztatott konstrukcióban valósul meg. Ha az adózási egyszerűséget és az adminisztráció alacsony szintjét tartod fontosnak, ezt érdemes mérlegelni a P2P hitelezés hozampotenciáljával szemben.