Mit jelent?
Ha egy magyar vállalatnak euróban van bevétele, de a költségei forintban merülnek fel, akkor euróban "hosszú" (long) nyitott pozíciója van: ha az euró erősödik a forinttal szemben, ez a vállalat számára pluszt jelent forintra átszámítva, ha gyengül, veszteséget. Ennek fordítottja a "rövid" (short) pozíció: ha valakinek dollárban van tartozása, de a bevétele forintban keletkezik, a dollár erősödése számára kedvezőtlen.
A nyitott pozíció ellentéte a zárt vagy fedezett pozíció, amikor az eszközök és kötelezettségek devizánként megegyeznek, vagy a különbséget tudatosan lefedezik egy fedezeti-ugylettel (hedge), például határidős ügylettel vagy devizaopcioval. A fedezés célja pontosan az, hogy a nyitott pozíciót becsukja, és így a szereplő eredményét ne befolyásolja az árfolyam mozgása.
Miért fontos?
A nyitott devizapozíció fogalma azért kulcsfontosságú, mert megmutatja, ki és mennyire van kitéve a devizakockazatnak. Bankok és pénzügyi intézmények esetében a szabályozás (a felügyeleti hatóságok, Magyarországon az MNB) explicit limiteket ír elő arra, mekkora nyitott devizapozíciót tarthatnak a saját tőkéjükhöz képest, éppen azért, hogy egy hirtelen árfolyammozgás ne veszélyeztesse a pénzügyi stabilitást.
Befektetési alapok esetében a nyitott devizapozíció mértéke stratégiai döntés: egy alapkezelő tudatosan dönthet úgy, hogy a devizás eszközök árfolyamkockázatát részben vagy egészben fedezi (ez a "devizafedezett" osztály lényege), vagy nyitva hagyja, mert bízik abban, hogy a devizamozgás is hozamforrás lehet, vagy mert a fedezés költsége nem éri meg. Ha egy alap adatlapján azt olvasod, hogy "HUF fedezett" vagy "hedged", az arra utal, hogy az alapkezelő aktívan zárja a nyitott devizapozíciót - ezt az Alapszűrőben az alap devizanem és fedezettségi adatai közt tudod ellenőrizni.