Mit jelent?
Devizakockázat abból adódik, hogy egy eszköz árfolyama két helyen is mozoghat: az eszköz saját piacán, és a devizapáron, ami az eszköz pénznemét a te hazai pénznemedre — jellemzően forintra — váltja át. Ha egy tőzsdén jegyzett amerikai részvényalapot veszel, a befektetés hozamát valójában két tényező adja össze: mennyit hozott maga a részvénypiac dollárban, és mennyit ért a dollár forintban a vétel és az eladás között. A kettő nem független egymástól, de nem is mozog együtt — előfordulhat, hogy a piac emelkedik, miközben a deviza gyengül, és a két hatás kioltja egymást.
A hazai befektetési alapok piacán a devizakockázat két szinten jelenik meg. Egyrészt magának az alapnak a portfóliójában: egy globális részvényalap tipikusan dollárban, euróban, jenben és más pénznemekben tartja a papírjait, függetlenül attól, milyen pénznemben jegyzed a befektetési jegyet. Másrészt a devizás sorozatoknál magánál a jegynél is felmerül: ha egy forintban kezelt alapnak van EUR sorozata, a te EUR-ban denominált jegyed értéke a mögöttes forintos portfólió teljesítménye mellett az EUR/HUF árfolyamtól is függ.
Hogyan működik?
A mechanika egyszerű, ha szétbontod a hozamot komponensekre. Tegyük fel, hogy egy dollárban árazott eszköz egy év alatt 8 százalékot emelkedett dollárban. Ha eközben a dollár a forinttal szemben 4 százalékot gyengült, a forintos hozamod nagyjából 8% − 4% = 4% körül alakul — a devizamozgás lenyalta a hozam felét. Fordított esetben, ha a dollár erősödik a forinttal szemben, a devizahatás rááll a piaci hozamra, és a forintos eredményed a dollárosnál is jobb lesz. Ez a mechanizmus szimmetrikus: ugyanúgy okozhat pluszt, mint mínuszt, ezért nem eleve rossz dolog — kockázat, nem garantált veszteség.
A devizakockázat kezelésére a piaci szereplők fedezeti ügyletet — angolul hedge-et — alkalmaznak: ez egy olyan pénzügyi konstrukció, amivel a devizaárfolyam mozgásának hatását részben vagy egészben semlegesítik. Sok hazai alapkezelő kínál forintra fedezett (hedgelt) sorozatot ugyanabból az alapból: ilyenkor a portfólió devizakitettségét az alapkezelő deviza-határidős ügyletekkel lefedezi, így a forintos befektető hozama közelebb kerül a mögöttes piac saját devizás hozamához, a devizamozgás izgalma nélkül. A fedezés persze nem ingyenes: van egy folyamatos költsége, ami a hosszabb távú hozamot mérsékelheti.
Mire figyelj?
Először is nézd meg, mi a befektetési jegy elszámolási devizaneme, és mi a mögöttes portfólió tényleges devizaösszetétele — ez a kettő gyakran eltér. Egy forintban jegyzett alap portfóliója lehet túlnyomórészt dollárban vagy euróban, ami azt jelenti, hogy forintban vásárolsz, de a valódi kockázatod jelentős részben a forint és e devizák közötti mozgástól függ.
Másodszor gondold át, hogy fedezett vagy fedezetlen sorozatot választasz-e, ha van választásod. A fedezetlen sorozat nagyobb ingadozást (volatilitást) hozhat, mert a hozamodhoz a devizamozgás is hozzáadódik vagy abból levonódik — ez hosszú távon kiátlagolódhat, de rövid távon jelentős kilengéseket okozhat. A fedezett sorozat simább utat kínál, cserébe a fedezés díja csökkenti a hosszú távú hozamot, és a fedezés a gyakorlatban ritkán tökéletes, apró eltérések (bázisrizikó) mindig maradnak.
Harmadszor: a devizakockázat nem csak a nyilvánvaló külföldi alapoknál van jelen. Egy magyar kötvényalap is tarthat devizás állampapírt vagy vállalati kötvényt, és egy látszólag hazai részvényalap is fektethet régiós, nem forintos piacokra. Az Alapszűrőben érdemes rákeresni az alap tényleges devizaösszetételére, ne csak a jegy pénznemére hagyatkozz.
Példa
Képzeld el, hogy 1 000 000 forintot fektetsz egy euróban denominált, fedezetlen kötvényalapba. A vétel napján az EUR/HUF árfolyam 390, tehát a pénzed nagyjából 2 564 eurónak felel meg a mögöttes portfólióban. Egy év múlva az alap euróban 5 százalékot hozott, vagyis a befektetésed euróban 2 692 euróra nőtt. Eddig minden szép — de közben az euró 395-ről 375 forintra gyengült a forinttal szemben (a forint erősödött). Amikor visszaváltod forintra, a 2 692 eurót már csak 375-ös árfolyamon tudod eladni, ami 1 009 500 forintot ér. A papíron szép 5 százalékos euróhozamból így forintban csupán körülbelül 1 százalék maradt, mert a forint erősödése szinte teljesen felemésztette a piaci hozamot. Ha a forint helyett gyengült volna az euróval szemben, a történet fordítva alakult volna: a forintos hozamod meghaladta volna az 5 százalékot.
Gyakori kérdések
Kell-e félnem a devizakockázattól, ha hosszú távra fektetek be? Hosszabb időtávon a devizamozgások hajlamosak kiegyenlítődni, de ez nem garancia — évekig is tarthat egy irányú trend, ezért érdemes tudatosan eldönteni, mekkora devizakitettséget vállalsz, nem csak remélni, hogy időben kisimul.
Miért nem fedez minden alap mindig mindent? A teljes fedezés folyamatos költséggel jár, és hosszú távon, felfelé mozgó devizapiacokon a fedezetlen pozíció akár jobban is teljesíthet. Az alapkezelők ezért gyakran mindkét — fedezett és fedezetlen — sorozatot elérhetővé teszik, a döntést a befektetőre bízva.