Mit jelent?
A rátát úgy számítják, hogy a munkanélküliek számát elosztják a gazdaságilag aktív népesség létszámával (ami a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összege - a tanulók, nyugdíjasok vagy a munkaerőpiacról tartósan kivonuló emberek nem számítanak bele). Magyarországon a KSH publikálja rendszeresen a hivatalos adatot. Fontos különbség, hogy nem minden munka nélküli embert számolnak munkanélkülinek: csak azokat, akik aktívan keresnek állást és rövid időn belül el is tudnák kezdeni a munkát.
Miért fontos?
A munkanélküliségi ráta az egyik legkésőbb reagáló (úgynevezett lagging) mutató: jellemzően a recesszió beállta után emelkedik a legjobban, mert a vállalatok csak a gyengülő kereslet egy ideje tartó tapasztalása után kezdenek elbocsátani. Ezzel szemben a fellendülés elején a foglalkoztatás bővülése is később indul be, mint a GDP növekedése. A jegybankok a kamatdöntéseiknél is figyelik ezt a mutatót, mert alacsony munkanélküliség mellett gyakran erősebb a bérnyomás, ami táplálhatja az inflációt.
Mire figyelj?
Befektetőként a munkanélküliségi ráta trendje (nem az egyszeri havi szám) az igazán informatív: egy tartósan csökkenő ráta erősödő gazdaságot és fogyasztói költést jelezhet előre, ami a részvénypiacoknak kedvezhet, míg egy tartósan emelkedő trend gyengülő fogyasztásra és lassuló vállalati eredményekre utalhat. Érdemes óvatosan kezelni az egyhavi kilengéseket, mert a statisztika szezonálisan és módszertanilag is ingadozhat.