Szótár / Piacok és makró
Piacok és makró

GDP (bruttó hazai termék)

A GDP (gross domestic product, magyarul bruttó hazai termék) azt méri, mekkora értéket állít elő egy ország gazdasága egy adott időszak – jellemzően egy negyedév vagy egy év – alatt. Ez a leggyakrabban idézett makrogazdasági mutató, a gazdasági hírek és elemzések visszatérő alapfogalma.

Mit jelent?

A GDP az adott ország területén, adott időszak alatt előállított összes végtermék és szolgáltatás piaci értékét összegzi – függetlenül attól, hogy a termelést hazai vagy külföldi tulajdonú vállalat végezte-e. (Ez különbözteti meg a rokon fogalomtól, a GNI-től/GNP-től, amely az ország állampolgárai és vállalatai által – bárhol a világon – megtermelt jövedelmet méri.) A GDP-t háromféleképpen lehet kiszámítani – termelési, jövedelmi és kiadási oldalról –, ezeknek elméletileg ugyanazt az eredményt kell adniuk. A nominál GDP a folyó áron mért érték, a reál GDP ebből kiszűri az infláció hatását, így az valódi, mennyiségi növekedést mutat. A statisztikai hivatalok (Magyarországon a KSH) negyedévente publikálnak GDP-adatot, gyakran előzetes és később finomított („revideált”) formában is.

Miért fontos?

A GDP növekedési üteme az egyik legfontosabb jelzés arra, hogy egy gazdaság éppen bővül vagy zsugorodik – ez alapvetően befolyásolja a vállalati profitkilátásokat, a foglalkoztatottságot és közvetve a tőzsdei hangulatot is. Ha egy ország GDP-je két egymást követő negyedévben csökken, azt hagyományosan technikai recesszió-nak nevezik. A jegybankok – így a Magyar Nemzeti Bank is – a kamatdöntéseiknél figyelembe veszik a GDP-adatokat, mert ezek jelzik, mennyire „forró” vagy „hűvös” a gazdaság. Befektetők számára a GDP-adatok segítenek megérteni, hol tart a gazdasági ciklus: fellendülés, csúcs, lassulás vagy visszaesés szakaszában van-e éppen egy adott ország gazdasága.

Mire figyelj?

A GDP visszatekintő mutató: azt mutatja meg, mi történt egy már lezárt időszakban, nem azt, mi fog történni – a tőzsdék gyakran előre áraznak be várható változásokat, ezért egy GDP-adat közzététele önmagában ritkán okoz meglepetést a piacokon, inkább a várakozásoktól való eltérés számít. Egyetlen negyedéves adatot érdemes óvatosan kezelni: a szezonális ingadozások és a statisztikai revíziók miatt a hosszabb távú trend informatívabb, mint egy-egy szám. A GDP önmagában nem mond semmit az egyenlőtlenségekről vagy az életszínvonalról – ehhez más mutatók (pl. egy főre jutó GDP, reálbér) is szükségesek.

Kapcsolódó fogalmak