Mit jelent?
A momentum faktor azt a jelenséget írja le, hogy azok a részvények, amelyek az elmúlt néhány hónapban - tipikusan 3-12 hónapos időtávon - jól teljesítettek, statisztikailag hajlamosak a következő időszakban is a piaci átlagnál jobban teljesíteni. Ez a viselkedéslélektanból is magyarázható: a befektetők gyakran lassan reagálnak új információkra, a jó hírek hatása fokozatosan épül be az árfolyamba, ami átmeneti trendet hoz létre. A momentum faktorra épülő stratégia tehát nem azt nézi, hogy egy részvény olcsó-e, hanem hogy az árfolyama milyen irányba mozgott mostanában.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A momentum alapú stratégiák rendszeresen - például negyedévente - felülvizsgálják a portfóliót: kiveszik belőle azokat a papírokat, amelyek elvesztették a lendületüket, és beveszik azokat, amelyek most kezdenek felfelé trendelni. Ez a folyamatos átforgatás a hagyományos, hosszú távra vásárló befektetési stílushoz képest jóval aktívabb kereskedést jelent. Fontos, hogy ez a jelenség ellentétes a momentum anomáliával kapcsolatos hosszabb távú megfigyelésekkel, ahol a nagyon régi trendek gyakran megfordulnak - a momentum faktor tehát egy időhorizonthoz kötött, nem örökké tartó hatás.
Mire figyelj?
A momentum stratégiák hajlamosak élesen és gyorsan veszíteni, amikor a piaci trend hirtelen megfordul - ezt nevezik momentum crash-nek. A gyakori átforgatás miatt a tranzakciós költségek és gyakran a kezelési díjak is magasabbak lehetnek, mint a passzívabb stratégiáknál. Magánbefektetőként érdemes tudni, hogy a momentum hatás kihasználása komoly fegyelmet és szisztematikus megközelítést igényel - ösztönösen sokan pont az ellenkezőjét teszik, amikor egy trendbe későn, a csúcs közelében szállnak be.