Mit jelent?
A hatékony piacok elmélete szerint a múltbeli hozamokból nem lehet kiszámítható módon következtetni a jövőbeli hozamokra, hiszen minden nyilvános információ már beépült az árakba. A momentum-anomália ezzel szemben azt mutatja, hogy azok a részvények (vagy más eszközök), amelyek az elmúlt körülbelül 3-12 hónapban a piacnál jobban teljesítettek, statisztikai átlagban a következő néhány hónapban is hajlamosak felülteljesíteni - és fordítva, a gyengén teljesítők tovább gyengélkednek. Ezt a jelenséget elsőként az 1990-es évek elején dokumentálták szélesebb körben tudományos kutatásban, és azóta számos piacon és eszközosztályban megerősítették.
Miért létezhet?
A jelenség magyarázatára több elmélet is született. A viselkedési közgazdaságtan azzal érvel, hogy a befektetők lassan, fokozatosan reagálnak az új információkra (alulreagálás), vagy éppen ellenkezőleg, a korábbi trendet túlzottan extrapolálják a jövőre, és a nyáj-effektus (mások követése) tovább erősíti a mozgást. Mások szerint a momentum egyfajta kompenzáció egy nehezen mérhető kockázati tényezőért, összhangban az arbitrázsárazási elmélet gondolatával, hogy a hozamokat több faktor is mozgatja a piaci kockázaton túl. Bármi is az ok, a momentum-faktor mára a legismertebb faktorbefektetési stratégiák egyike lett.
Mire figyelj?
A momentum-anomália nem működik megbízhatóan minden időszakban: éles piaci fordulatoknál, amikor a korábbi trend hirtelen megtörik, a momentum-stratégiák jellemzően nagy és gyors veszteséget szenvedhetnek el - ezt a jelenséget momentum-crashnek nevezik a szakirodalomban. Emellett a stratégia gyakori kereskedést igényel, ami tranzakciós költségekkel jár, ami a valós, nettó hozamot érdemben csökkentheti a papíron mért anomáliához képest. Magánbefektetőként a momentumot ritkán érdemes önállóan, aktív kereskedéssel megjátszani - inkább annyi a tanulság, hogy a rövid távú árfolyam-teljesítmény önmagában nem megbízható alap egy hosszú távú befektetési döntéshez.