Mit jelent?
A duráció alapvetően azt méri, mennyi idő alatt térül meg egy kötvénybe fektetett tőke a kamat- és tőkefizetésekből, súlyozott átlagban. A módosított duráció ezt az időalapú mérőszámot alakítja át gyakorlati, árfolyam-érzékenységi mutatóvá: azt fejezi ki, hogy a kötvény vagy kötvényalap árfolyama hozzávetőlegesen hány százalékkal változik, ha a piaci hozamszint egy százalékponttal (100 bázisponttal) elmozdul. Minél magasabb a módosított duráció, annál érzékenyebb a papír a kamatváltozásra.
Példa
Ha egy kötvényalap módosított durációja 5, és a piaci hozamok hirtelen 1 százalékponttal emelkednek, az alap árfolyama nagyjából 5%-ot eshet – fordítva, egy 1 százalékpontos hozamcsökkenés nagyjából 5%-os árfolyam-emelkedést hozhat. Egy rövid, 2-es durációjú pénzpiaci jellegű alapnál ugyanez a hozamváltozás csak kb. 2%-os elmozdulást okozna. Ez a kapcsolat közelítő és lineáris, ezért nagyobb hozamváltozásoknál a tényleges mozgás eltérhet a becsléstől – ezt a torzulást méri finomabban a konvexitás.
Mire figyelj?
Kötvényalap választásakor a módosított duráció az egyik legfontosabb kockázati mutató: minél hosszabb egy alap átlagos futamideje, jellemzően annál magasabb a durációja, és annál nagyobbat mozdulhat az árfolyama kamatváltozáskor – ez mindkét irányba igaz. Emelkedő kamatkörnyezetben az alacsonyabb durációjú, rövidebb kötvényalapok jellemzően kevésbé veszítenek értékükből, csökkenő kamatkörnyezetben viszont a magasabb durációjú alapok tudnak nagyobbat emelkedni. A magyar kötvényalapok durációja jelentősen eltérhet egymástól, ezért érdemes ezt a mutatót összevetni a saját kockázatvállalási hajlandósággal és befektetési horizonttal, például az Alapválasztóban.