Mit jelent?
A piaci kapitalizáció (a részvényárfolyam szorozva a kibocsátott részvények számával) alapján a tőzsdei cégeket méretkategóriákba szokás sorolni: nagy-, közepes-, kis- és mikrokapitalizációjú vállalatok. A mikrokapitalizációjú, angolul micro cap cégek jelentik a legkisebb szeletet – ezek jellemzően fiatal, kevéssé ismert, gyakran egy-egy résterméken vagy régión belül működő vállalatok. A mikrokapitalizációjú alap kifejezetten ebbe a szegmensbe fektet, tehát olyan kissapka alap-nál is kisebb, kevésbé likvid cégeket vásárol. Magyar forgalmazású ilyen alap ritka, a téma inkább a nemzetközi részvénypiacokon elérhető, globálisan diverzifikált alapok kapcsán merül fel.
Miért fontos?
A mikrokapitalizációjú cégek gyakran korai fejlődési szakaszban vannak: kevesebb elemző követi őket, kevesebb intézményi befektető fér hozzájuk, ezért az árazásuk kevésbé hatékony. Ez elméletileg nagyobb hozamlehetőséget teremt annak, aki jól választ – de a bukási arány is magasabb, mint a nagyobb, stabilabb cégeknél. A méretfaktor elmélete szerint hosszú távon a kisebb cégek felülteljesíthetik a nagyobbakat, ám ez ciklikusan változó, és a mikrokapitalizációjú szegmensben a szórás (a hozamok ingadozása) rendkívül nagy.
Mire figyelj?
Egy tegyük fel 1 millió forintos befektetésnél gondolj bele: egyetlen mikrokapitalizációjú cég csődje vagy sikertelen negyedéves jelentése az árfolyam felét is levihet néhány nap alatt, miközben a kereskedési volumen alacsony, tehát nehéz gyorsan kiszállni jó áron. Alapon keresztül ez a kockázat szétterítődik sok papír között, de az alapkezelési díj jellemzően magasabb az aktív, munkaigényes elemzés miatt. Ha ilyen szegmensbe fektetnél, mindig nézd meg a teljes költséghányadot (TER) és azt, hogy az alap mekkora hányadot tart valóban mikrokapitalizációjú, és mekkorát kissapka vagy közepes méretű papírokban – a besorolás alapkezelőnként eltérhet. A https://alfagpt.hu/alapok Alapszűrőben a kategória és a méret szerinti szűréssel könnyen összevethetsz hasonló profilú alapokat.