Mit jelent?
A kötvényeket a hitelminősítési kategóriájuk alapján két nagy csoportba sorolják: befektetésre ajánlott kategória és spekulatív, azaz magas hozamú kategória. Ha egy kibocsátó minősítése BB+/Ba1 vagy alacsonyabb, a kötvényét magas hozamúnak nevezik. Ide tartoznak a kockázatosabb iparágakban működő, erősen eladósodott vagy fiatal vállalatok kötvényei, illetve azok a papírok, amelyeket korábban leminősítettek – ez utóbbiakat bukott angyal kötvénynek hívják.
A "junk bond" kifejezés lekicsinylő hangzása ellenére nem jelenti, hogy a kötvény értéktelen: a magasabb kockázatot a piac magasabb hozammal kompenzálja, és sok vállalat rendszeresen, problémamentesen törleszti az ilyen kötvényeit.
Miért fontos?
A magas hozamú kötvények kamata jellemzően több százalékponttal haladja meg a befektetésre ajánlott kategóriájú vagy állampapírok hozamát – ezt nevezik hozamfelárnak (spread). Cserébe a nemfizetés (default) valószínűsége is magasabb: gazdasági visszaesés idején a magas hozamú kötvények árfolyama jellemzően nagyobbat esik, mint a biztonságosabb papíroké, mert a befektetők a kockázatosabb kibocsátóktól menekülnek elsőként.
Egy fiktív példa: ha egy stabil, befektetésre ajánlott vállalati kötvény évi 6% kamatot fizet, egy hasonló futamidejű, de gyengébb minősítésű vállalat kötvénye akár 10-11%-ot is kínálhat – a különbség a vállalt extra kockázat ára.
Mire figyelj?
Magyar befektetőként a magas hozamú kötvényekhez leggyakrabban diverzifikált befektetési alapon keresztül lehet hozzáférni, mert egyedi kötvényt venni nagy tételben és jelentős egyedi kockázattal jár. Az alapok kategóriaoldalán érdemes megnézni a kötvényalapok futamidejét, devizakitettségét és költségeit is a Díj-műhelyben, mielőtt döntesz. Fontos: a magas hozam nem garancia, a mindenkori piaci környezet és a kibocsátók egyedi helyzete jelentősen módosíthatja a tényleges kockázatot.