Mit jelent?
Amikor megvásárolsz egy kötvényt, valójában kölcsönt adsz a kibocsátónak – lehet az állam, egy önkormányzat vagy egy vállalat. Cserébe a kibocsátó vállalja, hogy a futamidő alatt rendszeresen kamatot (kupont) fizet, a lejáratkor pedig visszafizeti a névértéket, vagyis a kölcsönadott összeget. A lejárat tehát nem csupán egy dátum a papíron, hanem a szerződés lezárásának pillanata: ha a kibocsátó eddig az időpontig fennáll és fizetőképes marad, a befektető visszakapja a tőkéjét.
A futamidő hossza szerint a kötvényeket gyakran csoportosítják: rövid lejáratú (jellemzően 1-3 év), közepes lejáratú (kb. 3-7 év) és hosszú lejáratú (7 évnél hosszabb, akár 10-30 éves) kategóriákba. Minél hosszabb a futamidő, annál tovább van kitéve a befektető a kamatkörnyezet és a kibocsátó hitelképességének változásának – ezért a hosszú lejáratú kötvények jellemzően magasabb kockázatot és általában magasabb elvárt hozamot is kínálnak, mint a rövid lejáratúak.
Hogyan működik?
A lejárat közvetlenül összefügg a duráció fogalmával, amely azt méri, mennyire érzékeny egy kötvény ára a piaci kamatlábak változására. Egyszerűsítve: minél messzebb van a lejárat, annál nagyobb a durációja a kötvénynek, és annál jobban mozog az árfolyama, ha a piaci kamatok emelkednek vagy csökkennek. Ha felfelé mennek a kamatok, egy hosszú lejáratú kötvény árfolyama jellemzően nagyobb mértékben esik, mint egy rövid lejáratúé – és fordítva, kamatcsökkenéskor a hosszú lejáratú kötvények árfolyama emelkedik erőteljesebben.
Egy zártvégű alap vagy nyíltvégű kötvényalap portfóliójában sokféle lejáratú kötvény lehet egyszerre – az alapkezelő tudatosan alakítja ki az átlagos hátralévő futamidőt (és ezzel a durációt) aszerint, hogy milyen kamatkörnyezetre számít. Ha a kezelő kamatemelést vár, jellemzően rövidíti a portfólió átlagos futamidejét, hogy csökkentse az árfolyam-érzékenységet; ha kamatcsökkenésre számít, hosszabb lejáratú kötvényeket vásárolhat, hogy jobban kihasználja a várható árfolyamemelkedést.
Mire figyelj?
Fontos különbséget tenni a lejárat és a tényleges befektetési időtávod között. Ha egy 10 éves lejáratú kötvényt vásárolsz, de csak 2 évig szeretnéd tartani, a lejárat előtt kell eladnod a másodpiacon – ekkor viszont az aktuális piaci árfolyamon jutsz hozzá a pénzedhez, ami a kamatkörnyezet változása miatt alacsonyabb is lehet, mint amennyit befektettél. Csak akkor biztos a névérték visszafizetése, ha a lejáratig tartod a kötvényt, és a kibocsátó fizetőképes marad.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy egyes kötvényeknek van visszahívási (call) opciója: a kibocsátó a lejárat előtt is visszafizetheti a tőkét, ha ez számára kedvezőbb – ez a befektető szempontjából bizonytalanná teheti a tényleges futamidőt. Kötvényalapoknál pedig nem egyetlen lejárat számít, hanem a portfólió átlagos hátralévő futamideje, amit az alapkezelő rendszeresen közzétesz – ezt érdemes összevetni a saját befektetési horizontoddal.
Példa
Tegyük fel, hogy 1 millió forintért vásárolsz egy 5 éves futamidejű, 6%-os éves kamatot fizető állampapírt, amelynek névértéke pontosan a vételár. A futamidő alatt évente 60 ezer forint kamatot kapsz, 5 év alatt összesen 300 ezer forintot, majd a lejáratkor visszakapod az 1 millió forintos névértéket – feltéve, hogy a papírt a lejáratig megtartod. Ha viszont 2 év után el akarod adni, és időközben a piaci kamatok 8%-ra emelkedtek, az új befektetők magasabb hozamot várnak el, ezért a te 6%-os papírodért kevesebbet fognak fizetni, mint a névérték – tehát árfolyamveszteséggel szembesülhetsz, még akkor is, ha a kibocsátó egyébként teljesen fizetőképes.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a lejárat és a duráció között? A lejárat egy konkrét naptári dátum, a duráció pedig egy összetettebb mutató, amely a kamatérzékenységet méri, és a kamatfizetések ütemezését is figyelembe veszi.
Biztos, hogy lejáratkor visszakapom a teljes befektetett összeget? Csak akkor, ha a kibocsátó a lejáratig fizetőképes marad – ez az úgynevezett hitelkockázat, amely a kibocsátó típusától (állam vagy vállalat) függően eltérő mértékű.
Miért fontos a lejárat kötvényalap-választásnál? Az alap átlagos hátralévő futamideje meghatározza, mennyire érzékeny a kamatváltozásra – ezt érdemes összevetni azzal, mennyi ideig tervezed tartani a befektetést.