Mit jelent?
A közösségi finanszírozás (angolul crowdfunding) olyan tőkebevonási forma, ahol egy projekt gazdája online platformon keresztül sok, egymástól független embertől gyűjt viszonylag kis összegeket, hogy összeálljon a szükséges tőke. A gyűjtés célja és a hozzájárulók ellentételezése szerint több típusa van: adományalapú (nincs anyagi ellenszolgáltatás, jellemzően jótékonysági célra), jutalomalapú (a támogató terméket vagy szolgáltatást kap cserébe, gyakori terméktámogatásoknál), részvényalapú (a támogató tulajdonrészt, üzletrészt szerez a vállalkozásban) és hitelalapú, amit P2P hitelezésnek is neveznek, ahol a támogató kamatozó kölcsönt nyújt.
Mire figyelj?
Befektetési szempontból a részvényalapú és a hitelalapú crowdfunding a releváns, mert ezeknél tényleges pénzügyi kockázatot vállalsz. A részvényalapú finanszírozásnál egy induló vagy növekvő vállalkozásba fektetsz be tőkét, cserébe tulajdonrészért - ez rendkívül kockázatos, hiszen a legtöbb startup elbukik vagy nem hoz létre likvid kilépési lehetőséget, vagyis nehéz később eladni a részesedést. Fontos ellenőrizni, hogy a platform rendelkezik-e a szükséges hatósági (Magyarországon jellemzően MNB) engedéllyel, és hogy a befektetésed mögött milyen jogi konstrukció áll - más a kockázata egy közvetlen tulajdonrésznek és egy közvetett, platformon keresztüli konstrukciónak.
Miért fontos?
A közösségi finanszírozás lehetőséget ad arra, hogy kis összeggel is részt vegyél korai fázisú vállalkozások vagy projektek finanszírozásában, amihez korábban csak intézményi befektetőknek vagy nagy vagyonú magánszemélyeknek volt hozzáférése. Cserébe azonban jóval nagyobb kockázatot és jellemzően alacsonyabb likviditást vállalsz, mint egy tőzsdén jegyzett részvény vagy egy szabályozott befektetési alap esetében. Éppen ezért a crowdfunding-befektetéseket érdemes a portfóliód kockázatosabb, kisebb súlyú szeletének tekinteni, nem a fő megtakarítási eszköznek.