Mit jelent?
Minden befektetésnek van egy alapja, amihez viszonyítani lehet: ez a kockázatmentes hozam, amelyet jellemzően rövid futamidejű, biztonságosnak tartott állampapír hozama testesít meg. A kockázati prémium ehhez képest az a többlethozam, amelyet egy kockázatosabb eszköz - például részvény, vállalati kötvény vagy ingatlan - kínál, vagy amelyet a befektető elvár tőle. Ha egy magyar állampapír 6 százalékot fizet, és egy vállalati kötvénytől 9 százalékos hozamot várunk, akkor a kockázati prémium 3 százalékpont: ennyivel kell "megfizetnie" a kockázatosabb kibocsátónak azért, hogy a befektető hajlandó legyen rá bízni a pénzét.
Hogyan működik?
A kockázati prémium nagysága több tényezőtől függ: mekkora a nemfizetés (csőd) esélye, milyen likvid az adott eszköz, mennyire kiszámítható a jövőbeli pénzáramlás, és milyen a piaci hangulat. Bizonytalan, válságos időszakban a befektetők nagyobb prémiumot kérnek ugyanazért a kockázatért, mint nyugodt piaci környezetben - ezt hívják kockázatkerülés (risk aversion) erősödésének. A vállalati kötvényeknél ezt gyakran hitelfelár (credit spread) formájában mérik: az adott kötvény hozama és az azonos futamidejű állampapír hozama közötti különbség. A részvénypiacon hasonló logika érvényesül, ott a mutató neve piaci kockázati prémium.
Miért fontos?
A kockázati prémium megértése segít eldönteni, megéri-e egy magasabb hozamot ígérő befektetés. Ha egy termék jelentősen az elvárt kockázati prémium fölötti hozamot ígér, az gyanús lehet - vagy a piac lát benne olyan kockázatot, amit te még nem, vagy egyszerűen túl szép, hogy igaz legyen. Alapok összehasonlításakor is érdemes figyelembe venni: egy magasabb hozamú alap sokszor csak azért teljesít jobban, mert kockázatosabb eszközökbe fektet, nem azért, mert jobb a kezelése.