Mit jelent?
A hozamperzisztencia (performance persistence) azt méri, mennyire tartós egy alapkezelő teljesítménye: ha egy alap egy adott időszakban a mezőny élén végzett, vajon a következő, hasonló hosszúságú időszakban is az élen marad-e, vagy inkább átlagosba, esetleg gyenge teljesítménybe csúszik vissza.
A kérdés azért fontos, mert a legtöbb befektető ösztönösen a múltbeli hozamtáblázatok alapján választ alapot – logikus feltételezés, hogy aki eddig jó volt, az ezután is jó lesz. A tapasztalat és a hosszú távú kutatások azonban azt mutatják, hogy ez a feltételezés csak korlátozottan igaz: a aktív kezelésű alapoknál a kiugró teljesítmény gyakran nem ismétlődik meg, sőt, a mezőny élén végző alapok egy jelentős része a következő időszakban átlag alá esik vissza.
A hozamperzisztencia tehát nem egy konkrét szám, hanem egy jelenség, amit statisztikailag vizsgálnak: mennyire korrelál egy alap egyik időszaki rangsorbeli helyezése a következő időszakbeli helyezésével.
Hogyan működik?
A hozamperzisztencia vizsgálatának egyik legegyszerűbb módszere, hogy az alapokat egy időszak (mondjuk 3 év) teljesítménye alapján kvartilisekbe – négy egyenlő méretű csoportba – sorolják a legjobbtól a leggyengébbig, majd megnézik, a következő 3 éves időszakban ugyanezek az alapok melyik kvartilisben végeznek.
Ha a hozamperzisztencia erős lenne, a legjobb kvartilisben induló alapok többsége a következő időszakban is a legjobb vagy a második legjobb kvartilisben maradna. A valóságban a legtöbb piacon – Magyarországon és nemzetközileg is – ez a kép sokkal inkább véletlenszerűnek tűnik: a legjobban teljesítő alapok a következő időszakban nagyjából ugyanolyan eséllyel kerülnek a legjobb, mint a legrosszabb kvartilisbe.
Ennek több oka is van. Egyrészt a kiugró hozam gyakran egy-egy szerencsés, koncentrált fogadás eredménye (például egy szűk szektor vagy egyetlen nagy pozíció túlsúlyozása), ami nem ismételhető meg megbízhatóan. Másrészt a magas hozam vonzza a tőkét, a megnövekedett alapméret pedig nehezebbé teszi ugyanazt a rugalmas, koncentrált stratégiát fenntartani. Harmadrészt a referenciaindexhez képest elért többlethozamot, az alfát, nagyon nehéz tartósan, ismételten megtermelni – ha könnyű lenne, mindenki másolná.
Mire figyelj?
- A múltbeli hozam nem előrejelzés. Ez a leggyakoribb és legfontosabb tanulság: egy alap 3–5 éves kiugró teljesítménye önmagában gyenge indikátora annak, hogy a következő 3–5 évben is kiugró marad-e.
- Nézd a folyamatosságot, ne csak a csúcsot. Egy alap, amely évről évre stabilan a mezőny felső harmadában van, más kockázati profilt hordoz, mint egy alap, amely egy kiugró év miatt néz ki jónak összesített (halmozott) hozamban.
- A díjak nagyon is perzisztensek. Amíg a hozam bizonytalan, a kezelési költség szinte biztosan ismétlődik évről évre – ezért a költség sokkal megbízhatóbb tervezési alap, mint a múltbeli hozam. Érdemes a Díj-műhelyben megnézni, mennyit visz el tartósan a költség.
- A passzív, indexkövető alternatíva kizárja a perzisztencia-kockázatot. Ha nem bízol abban, hogy egy adott kezelő tartósan felül tudja múlni a piacot, egy alacsony költségű indexalap eleve nem is ígér ilyen felülteljesítést, csak a piaci hozamot célozza.
- A hosszú múltú, konzisztens alapok is átvizsgálandók. A hosszú historikus adatsor önmagában nem garancia – érdemes megnézni, hogy a kezelő csapata, stratégiája változott-e időközben.
Példa
Tegyük fel, hogy 100 magyar vegyes alapot rangsorolunk az elmúlt 3 éves halmozott hozamuk alapján, és négy egyenlő csoportba (kvartilisbe) osztjuk őket – a legjobb 25 alap kerül az első kvartilisbe.
Ha most megnézzük ugyanezt a 100 alapot a következő 3 éves időszakban, és erős hozamperzisztencia állna fenn, azt várnánk, hogy az eredeti első kvartilis alapjainak többsége – mondjuk 18–20 az eredeti 25-ből – ismét az első vagy a második kvartilisben végezne.
A valóságban gyakran azt látjuk, hogy az eredeti első kvartilisből csak 6–8 alap marad a felső félben, a többi szétszóródik a mezőnyben – néhány akár az utolsó kvartilisbe is visszaesik. Ez maga a hozamperzisztencia hiánya: a múltbeli sikert nem lehet megbízhatóan előrevetíteni.
Gyakori kérdések
Van olyan alap, amelynél a hozamperzisztencia erősebb? Egyes szűk, szakosodott szegmensekben és egyes kezelőknél mérhető erősebb konzisztencia, de ez ritkán elég megbízható ahhoz, hogy önmagában döntési alap legyen – mindig érdemes más szempontokkal (költség, kockázat, stratégia stabilitása) együtt nézni.
Ha a hozamperzisztencia gyenge, akkor egyáltalán van értelme múltbeli hozamot nézni? Igen, de inkább arra, hogy megértsd, milyen piaci körülmények között hogyan viselkedett az alap (például esésben mennyire védett), nem pedig arra, hogy a jövőbeli hozamot megjósold belőle.
Mi számít inkább a hozamnál, ha ennyire bizonytalan? A tartósan alacsony költség, az átlátható stratégia és a kockázati profilod illeszkedése az alaphoz – ezek azok a tényezők, amelyek évről évre kiszámíthatóbbak, mint a múltbeli teljesítmény.