Mit jelent?
A hazai piac torzítás (angolul home bias) azt a jól dokumentált jelenséget írja le, hogy a befektetők a globális piaci súlyukhoz képest sokkal nagyobb arányban tartanak saját hazájuk eszközeiből – részvényekből, kötvényekből, alapokból –, mint amennyi az objektív diverzifikáció szempontjából indokolt lenne. Magyarország a globális tőkepiacnak csak töredék százalékát teszi ki, mégis sok hazai befektető portfóliójának nagy része forintban, hazai kibocsátóknál van. Ez nem feltétlenül hiba – lehetnek jó okok rá –, de fontos tudatosítani, mert torzítja a kockázati kép.
Miért alakul ki?
A hazai piac torzítás mögött több tényező áll. Az egyik az ismertség: könnyebb megbízni egy olyan cégben vagy alapkezelőben, amit ismersz, aminek a hírei magyarul, közvetlenül elérhetők. A másik a devizakockázat elkerülésének vágya – sokan úgy érzik, biztonságosabb forintban tartani a pénzt, elfelejtve, hogy a diverzifikáció hiánya is kockázat. Szerepet játszik az adózási és szabályozási kényelem is: a hazai termékek (TBSZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) adóelőnyei sokszor hazai eszközökhöz kötődnek. A jelenség rokon a csordaszellemmel is, hiszen a környezetedben mindenki hasonlóan fektet be, ami megerősíti a saját döntésedet.
Mire figyelj?
A hazai piac torzítás önmagában nem baj, ha tudatos döntés eredménye – például mert kifejezetten forintban szeretnél megtakarítani egy közeli, forintos célra. Probléma akkor lesz belőle, ha csak a megszokás tartja fenn, és emiatt a portfóliód túlzottan ki van téve egyetlen ország gazdasági, politikai vagy árfolyam-kockázatának. A diverzifikáció alapelve szerint érdemes a globális piaci súlyokhoz közelebb álló, nemzetközileg szórt portfóliót kialakítani, és a hazai kitettséget tudatosan, mértékkel megtartani. Az Alapszűrő kategóriaszűrőivel könnyen összehasonlíthatod, mekkora a portfóliódban a hazai és a nemzetközi kitettség aránya, a globálisan diverzifikált részvényalapok kategóriája pedig jó kiindulópont lehet a szélesítéshez.