Mit jelent?
A csordaszellem (angolul herding) azt a viselkedést írja le, amikor a befektetők nem önálló elemzés, hanem mások (más befektetők, elemzők, a média vagy a közösségi média) döntései és véleménye alapján cselekszenek. A jelenség evolúciósan érthető: ha sokan tesznek valamit, ösztönösen feltételezzük, hogy nekik van információjuk, amivel mi nem rendelkezünk. A pénzügyi piacokon azonban ez könnyen öngerjesztő buborékokhoz és pánikszerű eladási hullámokhoz vezethet, hiszen a tömeg viselkedése nem mindig tükrözi a valós fundamentumokat.
Hogyan működik a piacon?
A csordaszellem két irányban is megjelenhet:
- Felfelé: egy eszköz ára emelkedni kezd, ez felkelti a figyelmet, több befektető vásárol, ami tovább hajtja az árat – ez táplálja a FOMO-t is. A folyamat végén az ár elszakadhat a valós értéktől.
- Lefelé: piaci pánik idején a befektetők tömegesen adnak el, gyakran anélkül, hogy egyénileg átgondolnák, indokolt-e ez az adott eszköznél. Ez felerősítheti az esést, és jóval nagyobb áreséshez vezethet, mint amit a fundamentumok indokolnának.
A csordaszellem különösen erős lehet a kisebb, kevésbé likvid piacokon, ahol kevesebb a független elemzés, és erősebb a hazai piac torzítás is – vagyis a befektetők hajlamosak túlreagálni a helyi hírverést.
Mire figyelj?
A csordaszellem elleni legjobb védelem a saját, előre lefektetett befektetési stratégia és a diverzifikáció: ha a portfóliód sok, egymástól független eszközből áll, egyetlen divatos trend sem tudja felborítani az egészet. Érdemes gyanakodni, ha egy befektetési döntésed fő indoka az, hogy "mindenki ezt csinálja" – ez önmagában nem helyettesíti a tényadatokon alapuló mérlegelést. Diverzifikált, szabályozott befektetési alapok kiválasztásához az Alapszűrő objektív, összehasonlítható adatokat kínál a hírverés helyett.