Mit jelent?
A FOMO (angol rövidítés: fear of missing out, azaz a lemaradástól való félelem) eredetileg a közösségi médiából ismert jelenség, amely a befektetésben is erősen jelen van. Akkor jelentkezik, amikor egy eszköz (részvény, kriptovaluta, ingatlan) ára gyorsan emelkedik, a hírek és a közösségi média tele van sikertörténetekkel, és a befektető úgy érzi, ha most nem száll be, örökre lemarad a nyereségről. A FOMO hatására hozott döntések jellemzően nem elemzésen, hanem érzelmi nyomáson alapulnak.
Miért veszélyes?
A FOMO tipikusan a piaci ciklus csúcsa közelében csábít befektetésre – pont akkor, amikor az eszköz ára már a legmagasabban van, és a kockázat is a legnagyobb. Ez a jelenség szorosan összefügg a csordaszellemmel: minél többen vesznek részt egy felfutásban, annál erősebb a társadalmi nyomás, hogy te is csatlakozz. A FOMO-alapú vásárlások jellemzően:
- kevés vagy semmilyen saját elemzésen alapulnak,
- a portfólió-arányokat és a kockázattűrést figyelmen kívül hagyják,
- gyakran hitelből vagy a vésztartalék terhére történnek,
- és amikor a lelkesedés alábbhagy és az árfolyam korrigál, pánikszerű, veszteséges eladáshoz vezetnek.
A jelenség gyakran összefonódik a narratíva-vezérelt befektetéssel is: egy jól hangzó történet ("ez a jövő technológiája") önmagában elegendő indoknak tűnik a belépésre, alapos számok nélkül.
Mire figyelj?
Ha azt veszed észre, hogy egy befektetési döntésedet elsősorban az motiválja, hogy "mindenki más már nyer rajta", érdemes megállni. Kérdezd meg magadtól: ugyanezt a döntést meghoznád-e akkor is, ha erről senki más nem beszélne? Egy előre lefektetett befektetési terv és rendszeres, automatikus megtakarítási szokás jó védelem a FOMO ellen, mert kiveszi az érzelmi döntést a folyamatból. Az Alapszűrő segíthet abban, hogy a pillanatnyi hírverés helyett tényadatok – díjak, kockázati mutatók, hosszú távú hozamok – alapján válassz.