Mit jelent?
A szintetikus replikáció során az ETF kezelője egy más - gyakran teljesen eltérő összetételű - eszközportfóliót tart, majd ennek hozamát egy szintetikus index swap ügylet keretében elcseréli a célindex hozamára egy szerződéses partnerrel, jellemzően egy nagybankkal. Így az ETF befektetője úgy jut hozzá az index teljesítményéhez, hogy az alap mögött ténylegesen nem az index tagjai, hanem egy másik eszközkosár és egy csereügylet áll. Ez a módszer különösen olyan piacoknál elterjedt, ahol a fizikai vásárlás nehézkes, drága vagy szabályozási okokból korlátozott - például egyes fejlődő piaci vagy nyersanyag-indexeknél.
Miért fontos?
A szintetikus replikáció előnye, hogy jellemzően pontosabban tudja követni az index hozamát, mint a fizikai replikáció, mert a swap-partner szerződésben vállalja az index pontos leképezését, függetlenül a mögöttes eszközök tényleges teljesítményétől. Emellett olyan piacokhoz is hozzáférést adhat, amelyekhez fizikai vásárlással nehéz vagy költséges lenne eljutni. A hátránya viszont a partnerkockázat: ha a swap-partner nem tudja teljesíteni a kötelezettségét, a befektető veszteséget szenvedhet, bár az uniós szabályozás (UCITS) korlátozza, hogy ez a kockázat mekkora hányadát tehet ki az alap nettó eszközértékének.
Mire figyelj?
Vásárlás előtt érdemes megnézni a KID (kiemelt információkat tartalmazó dokumentum) vagy a tájékoztató swap-partnerekre és biztosítékokra vonatkozó részét: hány partnerrel dolgozik az alap, milyen biztosítékot (fedezetet) tartanak a swap mögött, és milyen gyakran számolják el a nyereséget-veszteséget. Egyes befektetők eleve a fizikai replikációt részesítik előnyben az egyszerűbb kockázati profil miatt, mások a pontosabb követés miatt a szintetikus megoldást választják. Az Alapszűrő segítségével összehasonlíthatod a hazánkban elérhető ETF-eket és indexkövető alapokat replikációs típus és költség szerint is.