Mit jelent?
A dezinfláció (disinflation) gyakran összekeveredik a deflációval, pedig a kettő lényegesen más jelenség. Dezinfláció esetén az árszínvonal továbbra is emelkedik, tehát pozitív marad az infláció mértéke, csak az emelkedés üteme lassul. Ha például az éves infláció 18%-ról 8%-ra, majd 4%-ra csökken, az dezinfláció — az árak minden egyes hónapban tovább nőttek, csak egyre kisebb mértékben. Defláció ezzel szemben azt jelentené, hogy az árak ténylegesen csökkennek, negatív előjelű az infláció. A dezinfláció jellemzően akkor jelentkezik, amikor egy magas inflációs időszak után a jegybank sikeres monetáris szigorítást hajt végre — kamatemelésekkel visszafogja a keresletet, és fokozatosan „kifárasztja” az árnövekedési nyomást. Magyarországon 2022-2023 fordulóján tapasztalt kétszámjegyű infláció után 2023-2024-ben indult meg egy jelentős dezinflációs folyamat, ahogy az MNB alapkamata és a bázishatások fokozatosan mérsékelték az éves árindexet.
Miért fontos megkülönböztetni a deflációtól?
A dezinfláció a jegybankok szemszögéből általában kívánatos, kontrollált folyamat — ez az út vezet vissza az árstabilitáshoz és az inflációs célhoz egy magas inflációs sokk után, anélkül, hogy a gazdaság deflációba, majd esetleg recesszióba csúszna. A jegybank feladata ilyenkor egyensúlyozás: elég szigorú politikát kell folytatnia ahhoz, hogy az infláció csökkenjen, de nem annyira szigorút, hogy az gazdasági visszaesést vagy deflációt okozzon — ezt hívják „puha landolásnak” (soft landing). Befektetőként a dezinflációs időszak jellemzően kedvező a kötvénypiacoknak: ahogy az inflációs várakozások mérséklődnek, a hosszú lejáratú állampapírok és kötvényalapok hozama csökkenhet, ami áremelkedést (árfolyamnyereséget) hoz a meglévő kötvénytulajdonosoknak. Ezért érdemes figyelni az inflációs adatok trendjét, ha kötvényalapba fektetsz — a Díj-műhely segít összevetni a különböző alapok költségeit és várható nettó hozamát ilyen környezetben.