Mit jelent?
Az MNB-alapkamat az a kamatszint, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa határoz meg, és amelyen a bankok az MNB-nél elhelyezett betéteikre kamatot kapnak, illetve amelyhez az MNB egyéb irányadó eszközei igazodnak. Ez az egész hazai kamatkörnyezet vonatkoztatási pontja: ehhez viszonyítva árazódnak a bankbetétek, az állampapír-ok hozamai és a kötvény-piac is.
Az alapkamatot az MNB (Magyar Nemzeti Bank) Monetáris Tanácsa rendszeres üléseken, jellemzően havonta felülvizsgálja, és az infláció alakulása, a gazdasági növekedés és a forint árfolyama alapján dönt a szintjéről vagy annak változtatásáról.
Hogyan működik?
Amikor az MNB emeli az alapkamatot, ez drágábbá teszi a bankközi forrásszerzést, ami begyűrűzik a betéti kamatokba és az újonnan kibocsátott állampapírok hozamába is — ezek jellemzően emelkednek. Fordítva, kamatcsökkentéskor a betétek és az új kibocsátású állampapírok hozama is mérséklődik.
A már meglévő, fix kamatozású kötvények árfolyamára az alapkamat-változás fordítottan hat: ha a kamatszint emelkedik, a régebben, alacsonyabb kamatra kibocsátott kötvények relatíve kevésbé vonzóvá válnak, ezért az áruk esik — ez a kamatlábkockázat lényege. Ez különösen érzékenyen érinti a hosszabb duráció-jú kötvényalapokat.
A pénzpiaci alap-ok és a rövid futamidejű eszközök hozama viszont viszonylag gyorsan, néhány hónapon belül követi az alapkamat változását, mivel ezek folyamatosan megújuló, rövid lejáratú instrumentumokba fektetnek.
Mire figyelj?
Ne keverd össze az alapkamatot a bankok által ténylegesen kínált betéti kamatokkal vagy a piaci kötvényhozamokkal — ezek mind az alapkamat körül, attól eltérő mértékben mozognak, saját kockázati és likviditási felárral kiegészítve. Az alapkamat inkább irányt mutat, nem konkrét, neked ajánlott hozamszintet.
Ha kamatemelkedési ciklusra számítasz, érdemes megfontolni a rövidebb durációjú eszközöket, mert azok árfolyama kevésbé érzékeny a kamatváltozásra. Fordított esetben, kamatcsökkentési várakozás mellett a hosszabb durációjú kötvényalapok árfolyamnyeresége lehet nagyobb — de ez mindig spekulatív elem, nem garantált forgatókönyv. Az Alapszűrő segít összevetni a rövid és hosszú kötvényalapok durációját és hozamtörténetét.
Példa
Tegyük fel, hogy az MNB-alapkamat egy év alatt 6%-ról 8%-ra emelkedik, mert az infláció felpörgött. Ennek hatására egy bank, amely korábban 5%-os kamatot kínált éves lekötött betétre, most már 7%-ot ajánl — a magasabb alapkamat begyűrűzött a betéti piacra.
Ugyanakkor egy olyan hosszú kötvényalap, amely korábban, még a 6%-os alapkamat idején vásárolt 6%-os fix kamatozású, 10 éves állampapírokat, most veszteséget könyvelhet el: ezek a papírok a magasabb, 8%-os új kamatkörnyezetben kevésbé vonzóak, ezért piaci áruk esik, amíg a hozamuk a jelenlegi szinthez nem igazodik.
Gyakori kérdések
Az alapkamat emelkedése mindig jó a befektetőknek? Nem egyértelműen. Az újonnan elhelyezett betétek és frissen vásárolt állampapírok magasabb hozamot kínálnak, de a már portfólióban lévő, fix kamatozású kötvények árfolyama átmenetileg csökkenhet.
Miért fontos az alapkamat a pénzpiaci alapoknál? Mert ezek rövid lejáratú eszközökbe fektetnek, amelyek hozama szorosan, viszonylag gyorsan követi az aktuális kamatkörnyezetet — így a pénzpiaci alap hozama jó közelítéssel mutatja, merre tart az alapkamat.