Mit jelent?
A bankoknak naponta ingadozik a likviditásuk: van, amelyiknél átmeneti forintfelesleg keletkezik, másiknál átmeneti hiány. Ezt a rövid távú egyensúlytalanságot a bankközi piacon oldják meg, ahol egymásnak nyújtanak fedezetlen hitelt. A BUBOR ennek a piacnak a kamatszintjét fejezi ki: a kijelölt, jegyzésre kötelezett bankok minden munkanapon megadják, milyen kamaton lennének hajlandók hitelt nyújtani egymásnak különböző futamidőkre (jellemzően egy hetes, egy-, három-, hat- és tizenkét hónapos lejáratokra). Ezekből a jegyzésekből, a szélsőértékek kiszűrésével számítják ki a hivatalos BUBOR-fixinget.
A BUBOR szorosan együtt mozog a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájával – az MNB alapkamat irányadó szintje erősen befolyásolja, de a piaci várakozások (pl. jövőbeli kamatdöntésekre vonatkozó sejtések) miatt a kettő rövid távon eltérhet egymástól.
Miért fontos?
A BUBOR a hazai pénzügyi rendszer egyik legszélesebb körben használt pénzpiaci referenciakamata. Sok változó kamatozású vállalati hitel és néhány lakossági termék kamatát BUBOR + kamatfelár formában határozzák meg – ha a BUBOR emelkedik, ezeknek a hiteleknek is nő a törlesztése. A pénzpiaci alapok és egyes rövid futamidejű kötvényalapok teljesítményét is gyakran a BUBOR-hoz viszonyítják, mert ez jelzi, mekkora hozamot lehetne elérni gyakorlatilag kockázatmentesen, rövid távon a bankközi piacon.
Fontos, hogy a BUBOR nem egyetlen szám, hanem futamidőnként eltérő értékek sorozata, és ezek a mindenkori piaci helyzettől függően napról napra változnak – aktuális szintjéért mindig friss, hivatalos forrást érdemes nézni.