Szótár / Befektetési alapok
Befektetési alapok

Befektetési jegy

Amikor pénzt teszel egy befektetési alapba, valójában befektetési jegyet veszel. Ez a papír igazolja, hogy hány darab van a tiéd, és ennek árfolyama követi az alap teljesítményét.

Mit jelent?

A befektetési jegy az az értékpapír, amelyet a befektetési alap bocsát ki, és amelyet a befektető megvásárol, amikor pénzt fektet az alapba. Nem közvetlenül a mögöttes részvényeket vagy kötvényeket veszed meg, hanem az alap egy szeletét: a jegy azt igazolja, hogy az alap teljes vagyonának egy meghatározott, a jegyek darabszámával arányos része a tiéd.

Minden befektetési jegynek van egy nettó eszközértéke (NAV), vagyis egy árfolyama, amelyet az alapkezelő minden forgalmazási napon kiszámol: az alap teljes vagyonát elosztja a forgalomban lévő jegyek számával. Ha te 100 darab jegyet veszel egy 10 000 forintos árfolyamon, akkor 1 000 000 forintot fektetsz be, és ez az összeg pontosan annyi jegyre lesz jogosult, amennyi az aktuális árfolyamon jár.

Hogyan működik?

A legtöbb hazai alap nyíltvégű, ami azt jelenti, hogy a jegyek darabszáma folyamatosan változik: amikor te veszel, az alapkezelő új jegyeket bocsát ki neked, amikor eladsz (szakszóval visszaváltod a jegyeidet), a jegyek megszűnnek, és te a NAV-nak megfelelő összeget kapod vissza. Nincs tőzsdei kereskedés a másik befektetővel szemben — mindig magával az alappal állsz szemben.

A vétel és a visszaváltás jellemzően nem azonnal, hanem egy elszámolási napon (T+1, T+2 nap) történik: a megbízásod aznapi vagy másnapi árfolyamon teljesül, attól függően, hogy mikor adtad le. A forgalmazó — jellemzően egy bank vagy brókercég — közvetíti a megbízást az alapkezelő felé, és az értékpapírszámládon jelenik meg a jegyállományod.

Egyes alapoknál több sorozat is létezik ugyanabból a portfólióból (A, B, I sorozat), eltérő díjjal és minimum befektetési összeggel — de ez már a sorozat, nem magának a befektetési jegynek a fogalma.

Mire figyelj?

A befektetési jegy önmagában nem hordoz kockázatot vagy hozamot — az az alap portfóliójától függ. Fontosabb, amire figyelj:

  • Sorozat: ugyanannak az alapnak több jegysorozata is lehet forgalomban, eltérő díjjal. Mindig nézd meg, melyik sorozatot veszed.
  • Elszámolási idő: ingatlanalapoknál a visszaváltás akár heteket is igénybe vehet, mert az alapkezelőnek likvid eszközzé kell alakítania az ingatlanvagyont.
  • Költségek: a vétel és a visszaváltás is járhat költséggel — ezt a kezelési szabályzat és a KID tartalmazza.
  • Nem tőzsdei papír: a legtöbb hazai befektetési jegy nem forog tőzsdén, így az árfolyamot kizárólag az alapkezelő napi NAV-számítása adja, nem a piaci kereslet-kínálat.

Példa

Tegyük fel, hogy egy kötvényalap befektetési jegyének árfolyama 12 500 forint. Te 2 500 000 forintot szeretnél befektetni. A forgalmazó a megbízásod alapján 200 darab jegyet ír jóvá az értékpapírszámládon (2 500 000 / 12 500 = 200).

Fél év múlva az árfolyam 13 100 forintra emelkedik, mert az alap kötvényei kamatot fizettek és az árfolyamuk is nőtt. A 200 darab jegyed értéke ekkor 200 × 13 100 = 2 620 000 forint, vagyis 120 000 forint hozamot termeltél — feltéve, hogy nem volt közben belépési vagy kilépési költség. Ha ekkor visszaváltod a jegyeidet, a forgalmazó ezt az összeget utalja az értékpapírszámládra a T-napos elszámolásnak megfelelően.

Gyakori kérdések

Ugyanaz a befektetési jegy, mint a részvény? Nem. A részvény egy céget testesít meg, és tőzsdén, a befektetők között cserél gazdát. A befektetési jegyet magától az alapkezelőtől veszed és annak adod vissza, nem egy másik befektetőtől.

Miért változik az árfolyam naponta? Mert az alap mögöttes eszközeinek (kötvények, részvények stb.) piaci értéke naponta változik, és a NAV ezt tükrözi vissza egy jegyre vetítve.

Hol nézhetem meg egy adott alap aktuális árfolyamát? Az AlfaGPT Alapszűrőjében minden hazai alap napi árfolyama elérhető.

Nézd meg a számokon

Alapszűrő

Kapcsolódó fogalmak