Mit jelent?
A nettó eszközérték egy befektetési jegy egységára: az alap teljes vagyonának piaci értékét — vagyis az összes benne tartott kötvény, részvény, betét és egyéb eszköz aktuális értékét, csökkentve a felmerült költségekkel és kötelezettségekkel — elosztják a forgalomban lévő jegyek darabszámával. Az eredmény az egy jegyre jutó nettó eszközérték, amit a köznyelvben egyszerűen az alap „árfolyamának” hívnak.
Ha egy alap NAV-ja ma 1523 forint, az azt jelenti, hogy minden egyes befektetési jegy mögött ennyi forintnyi, arányosan rád eső vagyon áll. Amikor vásárolsz, ezen az árfolyamon jutsz jegyekhez (a belépési költség levonása után); amikor eladsz, ugyanígy ezen az árfolyamon váltják vissza a jegyeidet.
Hogyan működik?
A legtöbb nyíltvégű alap NAV-ját minden forgalmazási napon újraszámolják — jellemzően az adott nap zárása után, a benne tartott eszközök aznapi piaci értékbecslése alapján. Likvid eszközöknél (tőzsdén jegyzett részvények, kötvények) ez viszonylag egyszerű: a piaci záróárak alapján pontosan meghatározható az alap vagyonának értéke. Kevésbé likvid eszközöknél — például ingatlanalapoknál — az értékbecslés ritkábban, gyakran csak havonta vagy negyedévente frissül, ezért ott a NAV mozgása lépcsőzetesebb.
Amikor pénzt fektetsz be vagy váltasz vissza, a tranzakció nem az adott pillanat, hanem egy meghatározott elszámolási nap NAV-ján teljesül — ezt hívják T-napos elszámolásnak. Vagyis a vételi vagy eladási megbízásod leadásakor még nem tudod pontosan, milyen árfolyamon fog teljesülni a tranzakció, csak azt követően derül ki, hogy az adott elszámolási napra kiszámolták a NAV-ot.
Mire figyelj?
A NAV önmagában, abszolút számként félrevezető lehet — egy 800 forintos és egy 25 000 forintos árfolyamú alap között a szám nagysága semmit nem árul el arról, melyik a „jobb” befektetés. Amit valójában mérni érdemes:
- A NAV időbeli változása (vagyis a hozam), nem a pillanatnyi értéke.
- Hozamfizető alapoknál a NAV osztalékfizetéskor csökken, mert a kifizetett összeg kikerül az alap vagyonából — ez nem veszteség, csak a hozam egy részének kifizetése, amit a teljesítmény értékelésekor figyelembe kell venni.
- Sorozatonként eltérő NAV: ugyanannak az alapnak több sorozata (pl. A és I sorozat) különböző árfolyamon fut, mert eltérő a bennük felhalmozott díjteher és induló érték.
Az Alapszűrő minden alap adatlapján napi bontásban közli a NAV-történetet, így könnyen visszakövethető, hogyan alakult az árfolyam hosszabb távon.
Példa
Egy alap teljes vagyona ma 12 000 000 000 forint, és 8 000 000 darab befektetési jegy van forgalomban.
- Nettó eszközérték: 12 000 000 000 Ft ÷ 8 000 000 darab = 1500 Ft/jegy
Ha a befektető egy évvel korábban 600 000 forintot fektetett be, amikor a NAV 1400 forint volt, akkor 600 000 ÷ 1400 ≈ 428,57 darab jegyet kapott. Ezek mai értéke: 428,57 × 1500 ≈ 642 857 Ft — vagyis a befektetés kb. 7,1%-ot hozott az elmúlt egy évben, pusztán a NAV elmozdulásából számolva.
Gyakori kérdések
A NAV és az árfolyam ugyanaz? Igen, a befektetési alapok világában a két kifejezést szinonimaként használják: az egy jegyre jutó nettó eszközérték a jegy árfolyama.
Miért nem lehet pontosan a mai piaci árfolyamon venni vagy eladni? Mert a NAV csak a nap zárása után, az aznapi eszközértékelés alapján válik véglegessé — a megbízás leadásakor még nem ismert a pontos elszámolási árfolyam, ezt hívjuk forward pricing elvnek.
Miért csökkenhet a NAV úgy, hogy közben nem veszítettél pénzt? Tipikusan hozamfizetés miatt: ha az alap osztalékot fizet, a kifizetett összeg levonódik a vagyonból és így a NAV-ból is, de ezt te készpénzben megkapod — összességében a vagyonod nem csökken, csak átalakul.