Mit jelent?
A bail-in lényege, hogy egy csődközeli bank veszteségét elsősorban a bank tulajdonosai és hitelezői fedezik, meghatározott sorrendben: először a részvényesek, utána az alárendelt kötvények tulajdonosai, majd a fedezetlen, nem biztosított hitelezők és a nagyobb betétesek. A cél, hogy a bank működése zavartalanul folytatódjon, miközben a veszteséget nem a költségvetés, hanem a bankba pénzt fektetők állják el. Ez a 2008-as pénzügyi válság után terjedt el, amikor több országban az adófizetők pénzéből mentettek meg bankokat, és ez politikailag és gazdaságilag is fenntarthatatlannak bizonyult.
Hogyan működik a szanálás?
A szanálást (angolul resolution) egy erre kijelölt hatóság vezényli le — Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank szanálási feladatkörében. A folyamat több eszközt is használhat egyszerre: a bank egyes eszközeit és forrásait átadhatják egy másik banknak vagy egy ideiglenes "hídbanknak", a rossz eszközöket elkülöníthetik, és a bail-in eszközzel leírhatják vagy részvényre válthatják a hitelezői követeléseket. A lakossági betétek nagy része nem érintett: az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) által garantált összeghatárig a betétesek védettek maradnak, a bail-in tipikusan a nagyobb, nem biztosított követeléseket és a bank által kibocsátott kötvényeket érinti.
Mire figyelj befektetőként?
Ha bankok kötvényeit vagy alárendelt kötvényeit veszed, fontos tudni, hogy ezek a bail-in kockázat első vonalában vannak — vagyis egy szanálás esetén a részvényesek után téged érinthet elsőként a veszteség leírása vagy részvényre váltása. Ez az oka annak, hogy a bankok által kibocsátott alárendelt vagy úgynevezett MREL-kötvények jellemzően magasabb hozamot kínálnak, mint a fedezett betétek vagy az állampapírok — a magasabb hozam a vállalt kockázat ára. Érdemes tájékozódni a befektetővédelmi rendszer és a brókercég csődje fogalmakról is, hiszen a bail-in más logika mentén működik, mint egy egyszerű brókercég-csőd.