Mit jelent?
Sok lakossági állampapír, például a PMÁP vagy a BMÁP, nem egyetlen fix kamatlábbal fut a teljes futamidő alatt, hanem a futamidőt kamatperiódusokra — jellemzően egyéves szakaszokra — bontják. Minden kamatperiódus elején az állam meghatározza (vagy előre rögzített képlet alapján kiszámítja) az adott időszakra érvényes kamatlábat, amely gyakran valamilyen referenciamutatóhoz — például az előző évi inflációhoz vagy egy jegybanki alapkamathoz — kötődik. A kamatperiódus végén kamatot fizetnek, majd új periódus és új kamatláb kezdődik.
Hogyan működik?
Vegyünk egy egyszerű, kerekített példát: ha egy papírnak ötéves a futamideje, és egyéves kamatperiódusokra van bontva, akkor öt alkalommal kapsz kamatfizetést, és minden periódus elején újraszámolják, mennyi lesz az adott évre szóló kamat. Ha a referenciamutató — mondjuk az infláció — az egyik évben magasabb, a következő évi kamat is magasabb lesz, és fordítva. Fix kamatozású papíroknál ezzel szemben a kamatláb a teljes futamidőre rögzített, csak a kifizetés gyakorisága (a kamatfizetési periódus) tér el papíronként.
Mire figyelj?
Ha egy állampapír kamatperiódusonként változó kamatozású, a papír vásárlásakor csak az aktuális periódus kamatát ismered biztosan — a jövőbeli periódusok kamata a mindenkori referenciamutató alakulásától függ, tehát bizonytalan. Ez egyszerre előny (védelmet nyújthat inflációs környezetben) és kockázat (csökkenő inflációnál vagy kamatkörnyezetben a hozamod is mérséklődhet). Mindig nézd meg a papír ismertetőjében, hogyan határozzák meg az adott kamatperiódus kamatlábát, és mikor esedékes a kamatfizetés.