Mit jelent?
A klasszikus, fix kamatozású kötvénynél a kamat évekre előre rögzített. Ha eközben megugrik az infláció, a befektető reálhozama (a hozam mínusz az infláció) összezsugorodhat, akár negatívba is fordulhat. Az inflációvédett állampapírok ezt a kockázatot csökkentik: a kamatuk (vagy a kamat egy része) az előző időszaki inflációhoz igazodik, jellemzően egy fix felár hozzáadásával. Így a papír reálhozama nagyjából stabil marad, függetlenül attól, hogy az infláció 3% vagy 15%.
Magyarországon a lakossági állampapírok között évek óta megjelennek ilyen konstrukciók – ezek a papírok az inflációt (a KSH által mért fogyasztói árindexet) veszik alapul, és ehhez adnak egy kamatprémiumot. A pontos konstrukció, a kamatprémium mértéke és a kifizetés gyakorisága sorozatonként eltér, és a mindenkori kondíciók az Államkincstár aktuális kibocsátásaitól függenek.
Mire figyelj?
Az inflációkövető papírok nem mindig a legjobb választás minden helyzetben: ha az infláció csökkenő pályára áll, egy fix kamatozású papír utólag jobban teljesíthet. Az inflációvédelem tehát biztonságot ad a meglepetések ellen, nem garantálja automatikusan a legmagasabb hozamot. Fontos az is, hogy a kamat kifizetése gyakran késleltetve, az előző időszak inflációjához igazodva történik, tehát a papír nem azonnal reagál a friss árindexre.
A hazai állampapírpiacon több PMÁP-típusú, inflációhoz kötött sorozat is elérhető volt már – ezek konkrét feltételeit (kamatprémium, futamidő, visszaváltási szabályok) érdemes mindig az adott kibocsátás tájékoztatójából ellenőrizni, mert ezek időről időre változnak. Lásd még: inflációkövető kötvény.