Mit jelent?
A hozamgörbe egy grafikon, amelyen a vízszintes tengelyen a futamidő (pl. 3 hónap, 1 év, 3 év, 10 év), a függőlegesen pedig az adott futamidejű állampapír aktuális piaci hozama szerepel. Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kibocsátott diszkontkincstárjegyek és államkötvények, valamint a lakosság számára elérhető Magyar Állampapír Plusz és társai alkotják azt a kínálatot, amelynek másodpiaci árazásából a görbe kirajzolódik.
A "normál" görbe emelkedő: a hosszabb futamidő nagyobb bizonytalansággal jár, ezért magasabb hozamot vár el a befektető. Ha a görbe lapos vagy fordított (a rövid hozam magasabb, mint a hosszú), az gyakran arra utal, hogy a piac gyors kamatcsökkentésre vagy lassuló gazdaságra számít.
Hogyan alakul ki?
A hozamgörbét alapvetően három tényező mozgatja. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank aktuális és várt alapkamata: a rövid lejáratú hozamokra ez hat a legerősebben. Másrészt az inflációs várakozások – minél magasabb inflációra számít a piac hosszabb távon, annál nagyobb hozamot kér a befektető a hosszú kötvényekért, hogy a reálhozama ne kopjon el. Harmadrészt az országkockázat: ha nő a bizalmatlanság a magyar költségvetéssel vagy külső finanszírozási igénnyel szemben, a teljes görbe feljebb tolódhat, a hosszú vég pedig különösen érzékenyen reagálhat.
A forint állampapírpiac emellett a nemzetközi kamatkörnyezettől (pl. az EKB és a Fed politikájától) és a befektetői kockázatvállalási hajlandóságtól is függ – ezért mozoghat együtt, vagy éppen ellentétesen a régiós hozamgörbékkel.
Miért fontos?
A hozamgörbe nemcsak makrogazdasági barométer, hanem gyakorlati referenciapont is. A lakossági és intézményi kötvényalapok teljesítménye, a jelzáloghitelek kamatozása, sőt a vállalati kötvénykibocsátások árazása is ehhez a görbéhez viszonyít. A MAX index például a forint államkötvénypiac egészének teljesítményét méri, és mozgása szorosan összefügg a hozamgörbe alakulásával. Aki kötvényalapba fektet, érdemes tudnia, hogy emelkedő hozamgörbe (azaz eső kötvényárak) mellett a rövidebb futamidejű, alacsonyabb kamatkockázatú alapok jellemzően kisebb veszteséget szenvednek el, mint a hosszú futamidejű állampapírokat tartó alapok.