Mit jelent?
A volatilitás egy eszköz árfolyamának ingadozását méri: minél nagyobb és gyakoribb a kilengés felfelé és lefelé, annál nagyobb a volatilitás. A volatilitásindex ezt egy lépéssel továbbviszi — nem a múltbeli árfolyammozgást nézi, hanem az opciós piac áraiból számolja ki, mekkora árfolyammozgásra számítanak a befektetők a következő időszakban (a VIX esetében jellemzően a következő 30 napra).
A VIX-et gyakran "félelemindexnek" is nevezik, mert historikusan akkor emelkedik meg hirtelen és nagy mértékben, amikor a piacon bizonytalanság vagy pánik uralkodik — például váratlan gazdasági sokk, geopolitikai esemény vagy tőzsdei korrekció idején. Nyugodt, felfelé trendelő piaci környezetben viszont jellemzően alacsony szinten tartózkodik.
Hogyan működik?
A VIX kiszámítása az S&P 500 index szélesebb körű opciós szerződéseinek áraiból történik matematikai módszerrel, és éves szinten annualizált, százalékos formában fejezi ki a várt volatilitást. Egy 20-as VIX-érték nagyjából azt jelzi, hogy a piac a következő évben körülbelül 20 százalékos éves szórású mozgásra számít az indexben (ez persze nem irányt jelez, csak a mozgás nagyságát).
Magyarországon nincs önálló, széles körben idézett hazai volatilitásindex, de a globális VIX szintje jellemzően begyűrűzik a feltörekvő piacokra, így a forintárfolyam és a hazai eszközök mozgására is hatással lehet, amikor a nemzetközi befektetői kockázatvállalási kedv hirtelen megváltozik.
Miért fontos?
A volatilitásindex a befektetők számára hangulatjelzőként hasznos: emelkedése gyakran együtt jár azzal, hogy a befektetők a kockázatosabb eszközöktől a biztonságosabbak felé fordulnak. Egyes alapok és intézményi befektetők a VIX-hez kapcsolódó származtatott termékeket is használnak fedezésre, de ez összetett, magas kockázatú eszközkategória, amelyet a legtöbb lakossági befektető nem közvetlenül kereskedik. A hétköznapi befektető számára a VIX inkább hasznos jelzőszám a piaci hangulat követésére, mint közvetlen befektetési célpont.