Mit jelent?
Minden piacon, ahol egy eszközt (devizát, részvényt, kötvényt) folyamatosan lehet venni és eladni, kétféle ár létezik egyszerre: a vételi ár (bid), amennyiért a piac hajlandó megvenni tőled, és az eladási ár (ask), amennyiért hajlandó eladni neked. A kettő közti különbség a spread. Ha azonnal visszaadnád, amit most vettél, a spread miatt veszteséggel zárnál – ez a piaci szereplő (árjegyző, bank, bróker) haszonkulcsa a szolgáltatásért, hogy bármikor készen áll üzletet kötni veled.
A spread különösen látványos a devizaváltásnál: ha euróra váltasz forintot egy pénzváltóban vagy banki felületen, a kapott és a visszaváltáskor kínált árfolyam között gyakran több százalékos rés tátong. Ez rokon jelenség a deviza-átváltási költséggel befektetésnél, csak ott a befektetési termék devizanemváltása apropóján merül fel.
Hogyan működik?
Minél likvidebb (könnyebben, nagy mennyiségben forgalmazható) egy eszköz, annál szűkebb a spread – a nagy forgalmú devizapárok vagy blue chip részvények spreadje jellemzően törtszázalékos. Kevésbé likvid eszközöknél (kis kapitalizációjú részvények, egzotikus devizák, egyes kötvények) a spread több százalék is lehet. A spread rejtett költség: nem jelenik meg külön tételként a számlakivonaton, hanem "beleépül" az árba, ezért könnyű alábecsülni a hatását, főleg gyakori kereskedésnél.
Mire figyelj?
Ha gyakran kötsz ügyletet, a spread összeadódva komoly költségtényező lehet – érdemes összevetni a szolgáltatók árjegyzését, nem csak a feltüntetett brókeri jutalékot. Kis, likvid piacon (pl. nagy devizapárok) a spread elhanyagolható; ritkán kereskedett eszközöknél viszont kifejezetten kérdezz rá a vételi és eladási ár közti résre, mielőtt ügyletet kötsz. Hosszú távú, ritka tranzakciókat végző befektetőnek kevésbé fáj a spread, mint annak, aki naponta kereskedik.