Mit jelent?
Egy tőzsdeindex, mint a BUX, nem önmagában értelmezhető szám: mindig egy megállapodás szerinti kiinduló időponthoz és bázisértékhez viszonyítva mutatja a piac teljesítményét. Amikor az indexet létrehozzák, a szervezők (jellemzően a tőzsde) kijelölnek egy induló dátumot és egy kerek bázisértéket - ez tipikusan 100, 1000 vagy 10 000 pont. A BUX-ot például 1991. január 2-án indították 1000 pontos bázisértékkel. Minden későbbi napi pontérték azt fejezi ki, hogy a benne szereplő részvények súlyozott árfolyama hogyan alakult ehhez a kiinduló szinthez képest.
Miért fontos?
A bázisérték és az indulási év ismerete segít abban, hogy helyesen értelmezd az index hosszú távú teljesítményét. Ha egy index mai értéke sokszorosa a bázisértéknek, az azt jelzi, hogy a benne szereplő vállalatok árfolyama összességében jelentősen emelkedett az indulás óta - persze osztalékok és egyéb tényezők nélkül számolva, mert a legtöbb árfolyamindex (price index) nem tartalmazza az újrabefektetett osztalékokat, csak az árfolyamváltozást. Ez fontos különbség a teljes hozamot mérő (total return) indexekkel szemben, amelyek az osztalékokat is beleszámítják, és emiatt magasabb értéket mutatnak azonos időszakra.
Mire figyelj?
Amikor két különböző index teljesítményét hasonlítod össze, mindig nézd meg, hogy azonos típusúak-e (árfolyamindex vagy teljes hozam index), és hogy az összehasonlítás azonos időszakra vonatkozik-e - a bázisév és a bázisérték eltérése miatt önmagában a pontszámok összevetése félrevezető lehet. Az index összetétele is időről időre változik: a benne szereplő vállalatok köre felülvizsgálatra kerül, így a mai index nem feltétlenül ugyanazokat a cégeket tartalmazza, mint az indulásakor. Ha befektetési alapok teljesítményét egy indexhez (benchmarkhoz) hasonlítod, érdemes tudni, pontosan melyik változatot (árfolyam vagy teljes hozam) használja az összehasonlításhoz - ehhez az Alapszűrő és az alapok tearsheetjei nyújthatnak segítséget.