Mit jelent?
Az SRRI egy 1-től 7-ig terjedő skálán mért kockázati besorolás, amely minden alap KID-jében kötelezően szerepel. Az 1-es szint a legalacsonyabb kockázatot és jellemzően a legalacsonyabb várható hozamot jelöli (pl. rövid futamidejű, pénzpiaci jellegű alapok), a 7-es a legmagasabbat (pl. tőkeáttételes vagy fejlődő piaci, koncentrált részvényalapok).
A mutató mögött egyetlen statisztikai adat áll: az alap volatilitása, vagyis az árfolyam múltbeli, éves szórása. Minél nagyobb volt a historikus ingadozás, annál magasabb SRRI-sávba kerül az alap. Fontos, hogy az SRRI nem az alap eszközosztályát vagy stratégiáját osztályozza — pusztán a megfigyelt árfolyam-mozgás mértékét.
Hogyan működik?
Az SRRI-t az alapkezelő évente frissíti, az elmúlt (jellemzően 5 éves, ennek hiányában rövidebb) időszak heti vagy havi árfolyamadataiból számolt éves volatilitás alapján. Az uniós módszertan előre rögzített volatilitási sávokhoz rendel egy-egy SRRI-fokozatot — nagyjából így:
- 1-es szint: ~0-0,5% éves volatilitás (pl. pénzpiaci alapok)
- 2-3-as szint: ~0,5-5% (rövid, alacsony kockázatú kötvényalapok)
- 4-5-ös szint: ~5-15% (vegyes alapok, fejlett piaci kötvény- és részvénykeverékek)
- 6-7-es szint: 15% felett (koncentrált, tőkeáttételes vagy fejlődő piaci részvényalapok)
Az alap SRRI-je tehát nem statikus címke, hanem évről évre újraszámolt, mozgó besorolás — ha egy alap stratégiája vagy a piaci környezet megváltozik, az SRRI-je is elmozdulhat felfelé vagy lefelé.
Mire figyelj?
Az SRRI kiváló első szűrő, de önmagában nem elég a döntéshez.
- Visszatekintő mutató: a múltbeli volatilitáson alapul, ezért egy nyugodt piaci időszak után egy valójában kockázatos alap is alacsony SRRI-t kaphat — és fordítva.
- Nem mutatja meg a kockázat forrását: egy 5-ös SRRI-jű devizás alapnál a kockázat jelentős része lehet devizakockázat, míg egy másik 5-ös alapnál tisztán részvénypiaci ingadozás — a szám mögötti okot érdemes az adatlapon vagy a tájékoztatóban is megnézni.
- Nem helyettesíti a kockázattűrő képesség felmérését: az, hogy egy alap SRRI-je illik-e hozzád, attól függ, mennyi ideig tudod tartani a befektetést, és mennyire viselnéd el egy átmeneti, akár 20-30%-os visszaesést.
Az SRRI-t mindig együtt érdemes nézni a befektetési időtávval: egy magasabb SRRI-jű alap hosszú távon (10+ év) sokkal könnyebben kezelhető, mint egy 1-2 éves horizonton.
Példa
Vegyünk két alapot ugyanabból a KID-adatbázisból.
- Az A alap SRRI-je 2: rövid futamidejű állampapírokba fektet, éves volatilitása kb. 1,5%. Egy 1 millió forintos befektetés éves ingadozása jellemzően 15 000 forint körül mozog.
- A B alap SRRI-je 6: fejlődő piaci részvényekbe fektet, éves volatilitása kb. 22%. Ugyanaz az 1 millió forint egy rosszabb évben akár 200 000-220 000 forintot is ingadozhat.
Ha a befektetőnek 2 éven belül szüksége lehet a pénzre, a B alap SRRI-je önmagában is jelzi, hogy komoly kockázatot vállal a rövid táv miatt — még mielőtt bármi mást megnézne az alapról.
Gyakori kérdések
Az SRRI garantálja, hogy alacsonyabb számnál kisebb a veszteség kockázata? Nem garancia, csak valószínűségi jelzés a múltbeli ingadozás alapján — extrém piaci helyzetben egy alacsony SRRI-jű alap is veszíthet értékéből.
Miért változhat egy alap SRRI-je évről évre? Mert a mögöttes volatilitás számítása mindig a legutóbbi historikus időszakra épül — ha egy turbulensebb vagy éppen nyugodtabb év kerül a mérési ablakba, a besorolás elmozdulhat.
Hol találom meg egy adott alap SRRI-jét? A KID első oldalán mindig szerepel, az Alapszűrőben pedig az adatlapon és szűrési szempontként is elérhető.