Mit jelent?
A fordulónapon a vállalat (vagy a részvénykönyvet vezető intézmény) megnézi, kinek a nevén szerepelnek éppen a részvények, és ez alapján állítja össze a jogosultak listáját. Aki ezen a napon a hivatalos nyilvántartás szerint részvényes, az jogosult lesz a soron következő osztalékra vagy szavazati jogra — függetlenül attól, hogy másnap esetleg eladja a papírt.
A fordulónap nem azonos az ex-dividend nappal: az ex-dividend nap jellemzően pár munkanappal a fordulónap előtt van, mert a tőzsdei ügylet elszámolása (a tulajdonjog hivatalos átvezetése) néhány napot vesz igénybe. Vagyis ahhoz, hogy a fordulónapon már a te neveden szerepeljen a részvény, azt korábban, még az ex-dividend nap előtt meg kellett vásárolnod.
Miért fontos?
A fordulónap nem csak osztalékfizetésnél játszik szerepet, hanem más vállalati eseményeknél is: közgyűlési szavazati jognál, jegyzési jogok elosztásánál vagy részvényfelosztásnál (split) egyaránt egy fordulónap alapján dől el, kit illetnek meg a jogok. Befektetési alapok esetében hasonló logika érvényesülhet, amikor egy alap eszközallokációs vagy hozamfelosztási döntéséhez rögzítik a jogosulti kört.
A fordulónap tehát a jogi "pillanatfelvétel", amihez képest utólag már nem lehet vitatni, ki volt akkor a tulajdonos.
Mire figyelj?
Ha közgyűlésen szeretnél szavazni vagy osztalékra jogosult akarsz lenni, a lényeg, hogy a részvényt a fordulónapot megelőző kereskedési napokban, az ex-dividend nap előtt kell megvásárolnod és a számládon tartanod — a fordulónapon már túl késő venni. A pontos dátumokat mindig az adott vállalat hivatalos közleménye vagy a tőzsde tartalmazza, mert ezek eseményenként eltérőek lehetnek.