Mit jelent?
A reálkamat egyszerű képlettel közelíthető: névleges kamat mínusz infláció. Ha a bankbetéted évi 6%-ot fizet, de az infláció 4%, akkor a reálkamatod nagyjából 2% – ennyivel nő a pénzed valós vásárlóereje egy év alatt. Ha viszont az infláció magasabb, mint a kamat, a reálkamat negatívba fordul: a számlaegyenleged nő, de kevesebbet tudsz belőle vásárolni, mint korábban. A pontos, úgynevezett effektív reálkamatot mértani képlettel számolják, de a fenti közelítés a legtöbb hétköznapi helyzetben jól használható.
Miért fontos?
A reálkamat mértéke alapvetően formálja a magyar háztartások megtakarítási kedvét. Amikor a reálkamat tartósan pozitív – vagyis a betéti és állampapír-kamatok meghaladják az inflációt –, a megtakarítás vonzóbbá válik a fogyasztásnál: miért költenéd el most a pénzed, ha kockázatmentesen is gyarapodik? Ezzel szemben magas infláció és alacsony kamatok idején (tartósan negatív reálkamat) sokan inkább elköltik vagy reáleszközbe (ingatlan, arany, részvény) menekítik a pénzüket, mert a készpénz és a hagyományos lekötött betét érezhetően veszít az értékéből. A jegybank és a kormány kamatpolitikája ezért nemcsak a hitelfelvevőket, hanem a megtakarítói magatartást és ezen keresztül a teljes gazdaság fogyasztási-beruházási egyensúlyát is alakítja.
Mire figyelj?
Amikor egy betét vagy állampapír hozamát nézed, mindig vesd össze a friss inflációs adatokkal, ne csak a kamatlábat bámuld önmagában. Egy látványosan magas névleges kamat is csalóka lehet, ha közben az árak még gyorsabban emelkednek. Hosszabb távú tervezésnél érdemes a várható, nem a múltbeli inflációval számolni, hiszen a kamatot ma rögzíted, de a reálhozamod a jövőbeli infláció függvénye lesz. Lásd még: reálhozam és megtakarítási ráta.