Mit jelent?
A pénzmennyiségi aggregátumok (monetáris aggregátumok) a gazdaságban lévő pénzeszközök állományát mérik, méghozzá lépcsőzetesen egyre tágabb definíció szerint:
- M1: a legszűkebb kör, ide tartozik a forgalomban lévő készpénz és a folyószámlákon, látra szóló betéteken tartott pénz – vagyis az, amihez azonnal, korlátozás nélkül hozzá lehet férni.
- M2: az M1-en felül tartalmazza a rövid lejáratú (jellemzően kétéves futamidőn belüli) lekötött betéteket és a könnyen pénzzé tehető megtakarítási formákat is.
- M3: a legszélesebb mutató, amely az M2-t további, kevésbé likvid, de még mindig viszonylag gyorsan pénzzé alakítható eszközökkel (például bizonyos pénzpiaci alapok jegyeivel, rövid lejáratú kötvényekkel) egészíti ki.
A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen publikálja ezeket az adatokat, és az euróövezetre az Európai Központi Bank is közzéteszi a saját aggregátumait.
Miért fontos?
A pénzmennyiség alakulása a monetáris politika egyik hagyományos figyelőműszere. Ha a pénzmennyiség tartósan és gyorsan bővül a gazdaság teljesítményéhez (GDP-jéhez) képest, az idővel inflációs nyomást okozhat, hiszen több pénz kergeti ugyanazt vagy csak lassabban növekvő árumennyiséget. Ez az összefüggés persze nem mechanikus és rövid távon sok más tényező (bizalom, kamatkörnyezet, külső sokkok) is befolyásolja az inflációt, de a jegybankok – köztük az MNB – hosszabb távon figyelik a pénzmennyiségi trendeket a döntéseik meghozatalakor.
A pénzmennyiség bővülése szorosan összefügg az MNB alapkamatával is: a jegybank a kamatpolitikáján és egyéb eszközein (például kötelező tartalékráta, mennyiségi lazítás vagy szigorítás) keresztül befolyásolja, mennyi pénz kerül a gazdaságba, illetve mennyire vonzó a bankoknak és a lakosságnak hitelt felvenni vagy megtakarítani.
Mire figyelj?
A pénzmennyiségi adatokat önmagukban ritkán érdemes túlértékelni – inkább trendjükben, más makromutatókkal (infláció, hitelezési adatok, GDP-növekedés) együtt van értelmük. Fontos tudni, hogy az M1, M2, M3 határai és pontos módszertana országonként és jegybankonként kismértékben eltérhet, ezért nemzetközi összehasonlításnál érdemes ugyanazon forrás (pl. EKB) adatait használni. A hazai befektetők számára gyakorlati szempontból a legfontosabb tanulság az, hogy a pénzmennyiség és a kamatkörnyezet együttes alakulása hosszabb távon jelzésértékű lehet az infláció és így közvetve a kötvény- és pénzpiaci alapok hozamkörnyezete szempontjából is.